Az ENSZ Emberjogi Bizottságának cseh elnöke az iráni nagykövetet jelölte ki a novemberi civiljogi és technológiai fórum vezetésére, miközben a perzsa állam kivégzett több személyt, akik a közösségi médiában bírálták a teheráni kormányt.
A cseh elnök szerint ő csak ajánlásokat bírál el és előre mossa kezeit
HIRDETÉSAz ENSZ Emberjogi Bizottsága (UNHRC) elnöki jogkörébe vág a testület által rendezett viták és értekezletek elnökeinek megbízása. Ezt egy felmérés előzi meg, minek során a tagállamok ajánlásokat tesznek a levezető elnök országára és személyére (Chair-Rapporteur).
Václav Bálek elnök döntésében "örömmel közli", hogy az előzetes regionális javaslatok közül választása Irán ENSZ nagykövetére, Ali Bahreinire esett. Nyílt leveléből nem derül ki, hogy mely országok javasolták az iráni diplomatát, miként azt sem, hogy miért nem valamelyik más régió ajánlását fogadta el, esetleg egy olyan országét, ahol nem üldözik és gyilkolják meg szisztematikusan és vallási alapon immár 40 éve a rendszer kritikusait.
Az Emberjogi Bizottság ázsiai régiójában jelenleg Kirgizisztán, India, Kazahsztán, Katar, az Emirátusok, Kína, Pakisztán és Üzbegisztán bír tagsági joggal, és ezek közül került ki az a többség, aki az iráni diplomatát javasolta a cseh elnök fel. Annak ellenére, hogy maga Irán nem tagja a testületnek.
Az első tiltakozás már megérkezett az ENSZ tevékenységét figyelő jogvédő csoporttól, ami a döntés elleni fellépésre szólítja fel Antony Blinken amerikai külügyminisztert. Nagy a felháborodás a különféle iráni ellenzéki felületeken is, de hivatalos közleményt még nem tettek közzé, vélhetően a kezdeti sokkhatás alatt.
Az 52 éves diplomata tavaly szeptemberben lett országa állandó képviselője.
Idén márciusban, ugyanebben a testületben erős támadások és bírálatok érték Iránt az országban elharapózott állami erőszak, és az aggasztóan növekvő számú halálos ítéletek száma miatt. Bahreini kategorikusan tagadta, hogy ilyesmi egyáltalán létezne Iránban. Szavai szerint "a vádak képzeletbeliek, és Iránt célponttá tették a tanácsban. Megpróbálják kitalált képzeleteiket az iráni helyzet valóságaként ábrázolni" - mondta. A továbbiakban a Nyugat ellen fogalmazott meg vádakat az emberi jogok sérelme ügyében, gondosan megemlítve a sorban Izraelt sem.
Ellenben az ENSZ jelentéstevője szerint az iszlám állam már tömegesen követ el emberiességi bűncselekményeket. Az összegyűjtött és felsorolt konkrét esetek között gyilkosság, kínzás, nemi erőszak és személyes üldöztetések szerepeltek.
A vizsgálat nyomán az Európai Unió és az Egyesült Királyság szankciókat és büntető intézkedéseket rendelt el a jogsértésekben érintett elkövetők ellen, elsősorban az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda és a bírói testület több tagjával szemben.
Nincs ésszerű magyarázat a döntésre
A novemberre meghirdetett fórum témája a technológia és a civil jogok találkozása lesz, azaz az internet és a közösségi média szerepe a polgári életben, amit Irán kegyetlenül üldöz, korlátoz és büntet. Ezt a vitát fogja vezetni az iráni nagykövet.
„Az Iszlám Köztársaság kommunikációs stratégiája kegyetlen – bezárja népét egy üres információs térbe, és elzárja az összes menekülési útvonalat” – mondja az iráni digitális társadalomról Vincent Berthier, az RSF Tech Desk vezetője. „Az internetleállások jelentik az információk fő akadályát, és amikor a hálózat újra online állapotba kerül, a kormány más módon akadályozza a hozzáférést, megakadályozva a VPN-ekhez való hozzáférést. Felszólítjuk az iráni hatóságokat, hogy oldják fel ezeket a nyomasztó korlátokat. Az irániaknak joguk van a hírekhez és információkhoz szabadon hozzáférni.”