Több mint negyedmilliárd ember éhezik a világon egy friss jelentés szerint. A szövegben az áll, hogy a konfliktusok, a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború hatásai az utóbbi időben összeadódtak, ez az oka a helyzet romlásának.
HIRDETÉSA szerdán közzétett beszámolót egy ENSZ-ügynökségekből és az EU-ban működő civil szervezetekből álló csoport készítette el. Eszerint 58 országban mintegy 258 millió embert sújtott tavaly akut élelmezési bizonytalanság. Hét országban - Szomáliában, Afganisztánban, Burkina Fasóban, Haitin, Nigériában, Dél-Szudánban és Jemenben - az éhínség különösen súlyos, halálos fenyegetést jelent az ott élők számára.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint amit látunk, az „az emberiség kudarcáról szóló égbekiáltó vádirat" az éhínség felszámolására irányuló célok megvalósításában.
„Ukrajna és Oroszország a globális élelmezési rendszerekben, egy sor kulcsfontosságú élelmiszer-alapanyag és mezőgazdasági termék, például a műtrágyák előállításában jelentős szerepet játszik. Ezért a termelés vagy az export korlátozása, ellehetetlenítése az egész világon hatással van az árakra. Jó pár importfüggő, alacsony jövedelmű ország szerepel a jelentésben. Az árak emelkedése különösen rosszul érintette ezeket az országokat" - magyarázta az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet vezetője, Rein Paulsen.
A beszámoló hangsúlyozza, hogy a kormányoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az élelmezési válságok megelőzésére ahelyett, hogy mindig csak a már kialakult krízisek kezelésével foglalkoznának.
Akut élelmiszerhiányról akkor beszélünk, ha valaki egy adott időszakban nem jut elegendő élelemhez, megélhetése és túlélése veszélyben van. Ez nem azonos a krónikus éhezéssel, amikor az érintettek hosszabb ideje nem jut a normál, aktív élethez szükséges ételhez.