A balkáni tó Európa egyik legrégebbi tava, 1984 és 2020 között területének 7%-át és térfogatának felét veszítette el.
HIRDETÉSA klímaváltozás, az ellenőrizetlen szivattyúzás és a szennyezés is veszélyezteti az egykor érintetlen Preszpa-tavat. Az Albánia, Görögország és Észak-Macedónia határán elterülő tó területe a szakértők szerint gyorsan csökken, ez pedig egyre inkább veszélyezteti a környezetében lévő élővilágot.
"A Preszpa-tó vízszintjének csökkenése a klímaváltozásnak köszönhető. Korábban sokkal több hó esett, amely elérte az egy, másfél métert is, míg most, az utóbbi években szinte egyáltalán nem esik hó. Ezért csökken a folyók vízszintje is, egyes folyókban pedig nyáron már egyáltalán nincs víz,” magyarázta Goran Sztojanovszki természetvédelmi őr.
A szakértők szerint a klímaváltozás mellett a környezetszennyezés is sokat ront a helyzeten.
"Amit az emberi tényező tehet és kell, hogy tegyen, az az, hogy befolyásolja a Preszpa-tóban maradó víz minőségét, mert a következmények katasztrofálisak lehetnek. Az egész ökoszisztéma, a biológiai sokféleség megszakadhat a víz minősége miatt,” fogalmazott Marija Eftimovszka természetvédő.
A Preszpa-tó 1984 és 2020 között területének 7%-át és térfogatának felét veszítette el. Ez az egyik legrégebbi tó Európában, ráadásul több ezer növény- és állatfajnak ad otthont.