Az amerikai jogban semmi sem gátolja meg, hogy egy bűncselekményben bűnösnek talált jelölt kampányoljon az elnöki posztért, és betöltse azt - akár a börtönből is.
HIRDETÉSDonald Trumpot hamarosan letartóztathatják a Stormy Daniels pornósztárnak 2016-ban kifizetett 130 ezer dolláros kenőpénz ügyéből származó vádak miatt. Miután a New York-i esküdtszék csütörtökön vádemelésről döntött, Trump lesz az első volt amerikai elnök, akinek büntetőjogi vádakkal kell szembenéznie. Cikkünkben összeszedtük az ügy hátterét, illetve a lehetséges forgatókönyveket.
Mi az a Stormy Daniels-ügy?
2016-ban, az elnökválasztások előtt bizonyos Stormy Daniels, felnőttfilm-sztár keresett meg újságírókat azzal, hogy eladja nekik sztoriját, miszerint 2006-ban intim viszony fűzte a házas Donald Trumphoz. Trump kampánycsapata tudomást szerzett erről, és akkori ügyvédje, Michael Cohen 130 ezer dollárt fizetett a nőnek azért, hogy hallgasson. Cohen azt állítja, Trump utasította a pénz kifizetésére.
A nyomozást vezető Alvin Bragg ügyész szerint Trump két szabálysértést is elkövetett. Egyrészt meghamisította a kifizetési jegyzőkönyveit, amikor ügyvédi költségként számolta el a kenőpénzt. Másrészt tiltott kampánytámogatásnak minősül, hogy a pornószínésznőt a 2016-os választási fizette le meg Cohen.
Az ügy azonban korántsem egyértelmű, valójában kevés precedens van egy ilyen vádemelésre. A korábbi kísérletek, hogy politikusokat a kampányfinanszírozás és a személyes kiadások közötti határvonal átlépése miatt helyezzenek vád alá, kudarccal végződtek.
Az amerikai történelemben csak egyszer fordult elő elnökjelölttel szembeni büntető vádemelés. Az illető nem akárki volt, hanem a polgárháború győztes katonai parancsnoka, Ulysses Grant tábornok, aki a büntető eljárás ellenére is elnök lett, és máig az 50 dolláros bankjegy lakója. Őt azért fogták vád alá, mert túl gyorsan robogott át a fővároson lovaskocsijával, és 20 dolláros büntetéssel sújtották.
Miért vádolták meg Trumpot?
A Manhattan-i vádesküdtszék döntése alapján Alvin Bragg New York-i kerületi ügyész várhatóan tájékoztatja Trumpot és ügyvédjeit, ezzel megkezdődnek az egyeztetések arról, hogy a volt elnök hogyan és mikor jelenjen meg New Yorkban a hivatalos letartóztatására, illetve az első bírósági meghallgatására. A Trump elleni hivatalos vádakat bemutató dokumentumot mindaddig nem hozzák nyilvánosságra, amíg egy bíró fel nem olvassa őket. Úgy tudni, Trump ügyvédei jelezték, együttműködnek a New York-i hatóságokkal, ezért még nem biztos, hogy letartóztatási parancsot adnak ki ellene.
Az ügyészekkel folytatott tárgyalások részeként a bíróság várhatóan abba is beleegyezhet, hogy zártkörűen, ne pedig újságírók tömege előtt kelljen belépnie a bíróság épületébe.
Bilincs, ujjlenyomat, fotó
Mint a büntetőügyek vádlottjairól általában, úgy Donald Trumptól is vesznek majd ujjlenyomatot, és fényképet is készítenek róla. És lezajlik majd az 1966-ban bevezetett intézkedés is, amikor ismertetik vele az ún. Miranda-jogokat, beleértve az ügyvédhez való jogot, a hallgatás jogát, és a figyelmeztetést, hogy "minden, amit mond, felhasználható ellene a bíróság előtt."
A bűncselekménnyel vádolt személyeket általában ideiglenesen megbilincselik, Trump esetében ügyvédei ezt megpróbálják majd elkerülni. A volt elnök egy fogdában várhatja majd, hogy megjelenjen a bíró előtt. A vád alá helyezés már a nyilvánosság előtt zajlik. Amint kitűzik a tárgyalás időpontját, ismertté válnak a vádlott esetleges utazási korlátozásai és döntenek az óvadék, vagyis a szabadlábon való védekezés kérdésében is.
Ha bűnösnek találják, legfeljebb négy év börtönbüntetésre számíthat, bár egyes jogi szakértők valószínűbbnek tartják a pénzbüntetés kiszabását, mint azt, hogy rács mögé kerüljön.
Indulhat-e még az elnöki székért?
Trump korábban közölte: akkor is folytatja a kampányát, hogy ő legyen a republikánusok jelöltje a 2024-es elnökválasztáson, ha vádat emelnek ellene. És valóban: egy vádemelés, sőt akár egy büntetőjogi ítélet sem akadályozhatja meg abban, hogy folytassa elnökválasztási kampányát. Ennek oka az, hogy az Alkotmányban az elnök személyével kapcsolatban csak annyi a követelmény, hogy az USA-ban szülessen, és betöltse a 35 éves életkort akkor, amikor hivatalba lépne.
Az amerikai jogban valójában semmi sem gátolja meg, hogy egy bűncselekményben bűnösnek talált jelölt kampányoljon az elnöki posztért, és betöltse azt - akár a börtönből is. Egyetlen komolyabb akadályt az Alkotmány 14. kiegészítése rejteget, ami eltilt közhivatal betöltésétől bármely korábbi elnököt, aki hivatali kötelességszegés miatt elítéltek. Ez nem vonatkozik a mostani esetre, viszont a szintén folyamatban lévő Mar-a-Lago-i vizsgálat még juthat ilyen eredményre. Abban az esetben Trump nem is jelöltethetné magát az elnöki versenyre.
A mostani események minden bizonnyal megnehezítik majd Trump kampányát. A republikánus szavazók egy része várhatóan stabilan beáll majd a bajban lévő idol mögé, de Trump küzdelmét az, hogy esetleg nem tud majd személyesen voksokért kampányolni, körutakon részt venni vagy interjúkat adni, jelentősen megnehezítheti.
A Quinnipac Egyetem felmérése szerint az amerikaiak 57 százaléka azt mondja, hogy a Trump elleni bármilyen büntető ítélet diszkvalifikálja az elnököt, azaz nem lennének hajlandók rá szavazni.
HIRDETÉSEzzel a felfogással merőben ellentétes Elon Musk vélekedése, aki szerint a vádemelés elsöprő győzelmet hozna Trump számára, mert az amerikaiak úgy gondolnák, hogy az igazságszolgáltatás önkényesen beavatkozott a választási folyamatba, ami ellentétes a hatalommegosztás elvével.
Musk szerint egy ilyen lépés sokat ártana Ron DeSantis floridai kormányzó esélyeinek is, mert úgy festene a helyzet, hogy jogosulatlan előnyhöz jut pártbeli ellenlábasának szorult helyzetével.
Az ügy ezenkívül elmélyítheti az amerikai politikában amúgy is éles ellentéteket. A konzervatívok egy része úgy véli, hogy a volt elnökre alacsonyabb igazságszolgáltatási mérce vonatkozik, míg a liberálisok úgy tekintenek az ügyre, mint annak bizonyítékára, hogy egyszer még a legmagasabb hatalmi pozíciókban lévő törvényszegő is felelősségre vonható.