EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A magyarok az uniós átlagnál később mehetnek nyugdíjba, miközben az átlagnál rövidebb élettartamuk

A nyugdíjas Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat karácsonyi ajándékcsomagját Szélsőbokorban, 2016-ban
A nyugdíjas Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat karácsonyi ajándékcsomagját Szélsőbokorban, 2016-ban Szerzői jogok MTI Fotó: Balázs Attila
Szerzői jogok MTI Fotó: Balázs Attila
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Másoknál rövidebb ideig élvezhetik nyugdíjukat a magyar nők és férfiak egyaránt. Az átlagnál magasabb a nyugdíjkorhatár, alacsonyabb a várható életkor.

HIRDETÉS

A születéskor becsült, várható élettartam évek óta folyamatosan növekedett egészen a koronavírus-járvány megjelenéséig. A nyugdíjkorhatár emelése sokáig nem tartott lépést az irányzattal, így fokozatosan csökkent az eltartó foglalkoztatottak aránya az eltartott nyugdíjasokhoz képest. A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen. Magyarországon tavaly fejeződött be a több évig tartó ciklus, amelynek a végére a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárát egyaránt 65 évben egyenlítették ki. Becsült élettartamuk azonban jóval rövidebb, mint a hasonló korosztálynak az unió más tagállamaiban. Egyszóval később vonulhatnak nyugdíjba, és rövidebb ideig élvezik az állami ellátást.

A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését lengette be a francia kormány. A hírre több mint egymillió ember vonult az utcákra Franciaország kétszáz városában – és ezek a belügyminisztérium hivatalos becslései.

Csupán Párizsban nyolcvanezren tüntettek a reform ellen, amiről a kormányfő a nemzetgyűlés előtt azzal érvelt: nincs más választásuk, mint hogy ezt meglépjék.

„A dolgozó emberek száma folyamatosan csökken a nyugdíjasok számához képest [...], ezért helyre kell állítanunk a nyugdíjrendszer egyensúlyát” – jelentette ki Elisabeth Borne. Az indítványt „igazságosnak és felelősségteljesnek” nevezte Macron elnök.

Magyarországon éppen tavaly zárult egy tízéves korhatár-emelési ciklus, amelynek során a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárát 65 évre emelték azzal a kitétellel, hogy a nők legalább 40 év szolgálati idővel akár 62 éves korukban is kérhetik kedvezményes nyugdíjaztatásukat. A nyugdíjreform során a Fidesz-kormány egy tollvonással eltörölte az idő előtti, úgynevezett korkedvezményes nyugdíjaztatás intézményét – tiltakozás nem követte –, amely tizenhét uniós tagországban mind a mai napig lehetővé teszi, hogy különleges feltételek teljesülése esetén a kérvényező néhány évvel korábban vonulhasson nyugdíjba.

Uniós viszonylatban a magyar nyugdíjkorhatár nemcsak az EU-átlagánál magasabb, hanem – az OECD 2021-es adatai alapján – beférkőzött a tagországi rangsor felső harmadába.

A nők és a férfiak nyugdíjkorhatára nem mindenütt azonos, ezért nemek szerint két oszlopban kezeltük az adatokat.

Az EU-ban jelenleg Hollandiában a legmagasabb a nyugdíjkorhatár – pontosabban tavalyelőtt 66,3 év volt. A tizedes azt jelenti, hogy épp a korhatár-emelési ciklusban tartanak, a végső cél pedig a 67 éves életkor nők és férfiak esetében egyaránt. Németországban fokozatosan 2029-ig vezetik be a 67 éves nyugdíjkorhatárt. Ezt a szintet Izland, Izrael és Norvégia már elérte. Nem uniós tagországokként nem szerepelnek a táblázatban – mint ahogy Szaúd-Arábia sem, ahol nemre való tekintet nélkül 47 évesen már nyugállományba lehet vonulni.

Általános tendencia egyébként a nyugdíjkorhatár növelése, amelynek igazodnia kell az élettartam szinte rendületlennek mondható hosszabbodásához.

Az irányzat ugyanis a koronavírus megjelenése után megtorpant, sőt, a születéskor várt élettartam a világjárvány után valamelyest visszaesett.

A várható élettartam Magyarországon

A várható élettartam egy statisztikai becslés, amit az Eurostat utoljára épp a járvány előtti, 2020-as adatokkal frissített. Az adathalmaz ugyanazzal a módszertannal készült, de becslés révén inkább iránymutatóként szolgálhat.

Miközben a nyugdíjkorhatár Magyarországon az uniós átlagnál magasabb – azaz az átlagnál tovább kell dolgozniuk a magyaroknak, hogy nyugdíjba vonulhassanak, az uniós átlagnál rövidebb ideig élnek – magyarán rövidebb ideig élvezik a nyugdíjas éveket.

A nők várható életkora szinte minden tagországban meghaladja a nyolcvan évet – az uniós átlag 82,6 év. A magyar nők várható élettartama 79 év, és náluk, a statisztikai becslés szerint csak a román és a bolgár nők fognak valamelyest rövidebb ideig élni.

A magyar férfiak várható élettartama 2020-ban 72,3 volt, és ezzel megelőzték a letteket, a románokat, a litvánokat és a bolgárokat. Nyolcvan körüli életkorra számíthatnak az ír, svéd, ciprusi, máltai és olasz férfiak, míg az uniós átlag 76,8 év.

A magyarok szempontjából nem rózsásabb a helyzet, ha nemre való tekintet nélkül vetjük össze a várható élettartamot az európai földrészen.

A két határérték a moldovai 70,2 év, a leghosszabb életkorra pedig a norvégok számíthatnak, 83,3 évre. Minél sötétebb árnyalatú egy ország térképe, annál hosszabb a várható élettartam.

A becsült élettartam Ukrajnában és Oroszországban még a háború kitörése előtt, 2020-ban épp csak hogy meghaladta a 71 évet.

Hosszú életkorra számíthatnak viszont az izlandiak, a svájciak, az olaszok és a franciák. A magyarok – nők és férfiak – várható életkorát 75,7 évre becsülték, az albánokét 77,4 évre, egyszóval az albánok várható életkora a magyarokénál hosszabb.

HIRDETÉS

A magyarországi helyzetkép a régiós lebontással árnyalható.

Átlagban csak a budapesti nő számíthatnak 80 év feletti életkorra. A szórás nem túl nagy: az Észak-Magyarország térségében élő nők várható élettartama 2020-ban 77,5 év, a magyar nők várható átlagéletkora pedig 79 év volt.

Sokkal rövidebb életkorra számíthatnak a magyar férfiak.

Az országos átlag tehát csupán 72,3 év, a fővárosban a 75-öt sem éri el, Észak-Magyarországon pedig éppen csak meghaladja a 70-et.

Ki hány évig nyugdíjas az unióban?

Egyszerű formulával kiszámítható, hogy ki hány évig élvezheti nyugdíját: a becsült élettartamból ki kell vonni a nyugdíjkorhatárt.

HIRDETÉS

A számítás korántsem pontos, hisz a képlet mindkét eleme – a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár – változó, így inkább csak az ország uniós helyezésére nyújt támpontot annál is inkább, mert az összehasonlítás alapjául a tavalyelőtti adatok szolgálnak.

Az uniós tagországok közül messze a legrövidebb ideig a magyar nők nyugdíjasok, akik – és most nem a kivételekről beszélünk – 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba, becsült átlagos életkoruk pedig 79 év. Ők tehát átlagban 14 évet töltenek nyugdíjasként.

Korábban kérhetik nyugdíjaztatásukat az osztrák nők, akik ráadásul előreláthatóan tovább élnek, így ugyanezt a számítás szerint az szomszédos országban élő nők átlaga több mint 23 évig élvezheti az állami ellátást.

Az uniós átlag egyébként 19,2 év: a tagországokban munkával eltöltött évek után ennyi ideig nyugdíjas nők, és ez az időtartam több mint öt évvel hosszabb a magyarnál.

A magyar férfiak becsült élettartama a nőkhöz képest sokkal rövidebb, csupán 72,3 év, így az átlag alig 7,3 évet tölt nyugdíjban.

HIRDETÉS

Ezzel az időtartammal azonban a magyar férfiak nem sereghajtók az unióban. Náluk is kevesebb időt töltenek nyugdíjban a lett, litván, bolgár és román férfiak.

A férfiak között ezzel a számítással az olaszok vezetnek 18 évvel, míg az uniós átlag csupán 12,6 év, azaz a tavalyelőtti adatok alapján az EU tagországaiban átlag ennyi ideig nyugdíjasok a férfiak.

A fejlett országokban a nők a férfiakkal összehasonlítva tovább élvezik a nyugdíjas éveket

A jobbára fejlett, 38 országot tömörítő OECD – ide tartozik Magyarország is – fél évszázados viszonylatban hasonlította össze a nyugdíjban töltött évek számát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagjai viszonylatában hosszabb, nyugdíjban töltött időt mért.

A szinte lineárisan felfelé ívelő grafikonból jól látszik, hogy a „nyugdíjas évek” 1970-től folyamatosan növekedtek a nők és a férfiak esetében egyaránt. A különbség a két nem között 4-5 év – a hölgyek javára.

HIRDETÉS

A nők várható élettartama a munkaerőpiacról való kilépéskor kezdetben jelentősen magasabb, mint a férfiaké – 1970-ben átlagosan 16,0 év volt az OECD-országokban. Ez 2020-ra már 23,8 évre emelkedett, miközben a férfiak és nők közötti különbség is némileg nőtt.

Az OECD-országokban a férfiak a munkaerőpiacról való kilépésük után 1970-ben átlagosan 12,0 évet, míg 2020-ban már 19,5 évet tölthetnek nyugdíjban.

Az emelkedő tendencia indokolja a nyugdíjkorhatár lépcsőzetes növelését, Magyarországon azonban a közeljövőben nem várható a nyugdíjkorhatár újabb növelése.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Országos sztrájkra készülnek a franciák a nyugdíjkorhatár emelése miatt

Lejjebb vinné a nyugdíjkorhatárt a dán kormány

A késői nyugdíjbavonulás ellen tiltakoznak a görögök