A jeruzsálemi Templom-hegy az iszlám és a zsidó vallás, sőt a keresztények számára is fontos szent hely, ezért eddig egyetértés volt abban, hogy vezető politikusok kerülik protokolláris látogatását.
HIRDETÉSHárom világvallás számára is fontos szent hely a jeruzsálemi Templom-hegy, ezért ébresztett dühöt a palesztinokban - és a világsajtóban megjelentek szerint általános nemzetközi megrökönyödést is keltett -, hogy az új izraeli kormány egyik ultranacionalista minisztere ellátogatott a Templom-hegyre, amelynek a kormányon lévő politikusok kerülik protokolláris látogatását. Izraeli miniszter évek óta nem járt ezen a helyen.
A Templom-hegy a muzulmán világ harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után, a zsidók számára pedig az ókori jeruzsálemi templom miatt fontos, ami az akkori zsidóság vallási központja volt. Jelentős a kereszténység számára is, az Újszövetség evangéliuma többször említi.
Éleződő üzenetváltások fenyegető hangnemben
A radikálisan jobboldali Zsidó Erő (Ocma Jehudit) pártot vezető izraeli nemzetbiztonsági miniszter, Itamár Bengvír a provokatív látogatással beváltotta számos tiltakozást kiváltó ígéretét.
A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma határozottan elítélte és provokációnak, sőt, támadásnak nevezte Bengvír reggeli körsétáját a mecseteknél.
Jaír Lapid volt izraeli miniszterelnök, a centrista Van Jövő párt elnöke hétfőn óva intette a szélsőséges nézeteiről ismert Bengvírt a látogatástól, mert szerinte az egy olyan súlyos provokáció, amely emberéletekbe kerülhet.
Az izraeli minisztert korábban már elítélte a bíróság
Bengvír korábban szélsőjobboldali aktivistaként és ellenzéki parlamenti képviselőként is számos alkalommal járt a Templom-hegyen, tiltakozásokat kiváltó nacionalista felvonulásokat is vezetett Jeruzsálem óvárosában, a muzulmán negyedben.
2007-ben a bíróság elítélte őt rasszista uszításért. Régóta támogatja a Templom-hegy status quójának megváltoztatását, az imádkozás engedélyezését a zsidók számára.
A szent hely látogatását egyezmény szabályozza
A Jordániával megkötött status quo-egyezmény szerint jelenleg csak a muzulmánok imádkozhatnak ezen a helyen, a zsidók csak nagyon korlátozottan, egyetlen kapun mehetnek be a térre, és csak egy előre meghatározott útvonalon, szoros rendőri kísérettel sétálhatnak ott.
Amikor Bengvír a kormány eskütétele előtt megkötötte Netanjahuval a koalíciós megállapodást, akkor a választások előtti harcias retorikája ellenére beleegyezett abba, hogy Izrael tartja magát a szent helyek status quójához.
A Templom-hegyen lehetetlen osztozni
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, benne az óvárost. A Templom-hegyet a muzulmánok felügyelik, de a biztonságért az izraeli rendőrség felel.
Az iszlám, a keresztény és a zsidó vallás által egyaránt szentnek tekintett Templom-hegy Jeruzsálem óvárosában található.
A hagyomány szerint ott állt Salamon temploma, amelyet időszámításunk előtt 586-ban a babiloniak leromboltak, majd a zsidók a VI. század végén újjáépítették, de Krisztus után 70-ben a rómaiak a második templomot is lerombolták.
Az egykori zsidó szentély helyén az iszlám hódítás után a Sziklamecset és az Al-Aksza mecset épült fel, utóbbi az iszlám vallás harmadik legszentebb helye a mekkai és medinai mecset után.