A francia szélsőjobboldali politikus, volt elnökjelölt még 2019-ben fordult az enberi jogi bírósághoz, méltánytalannak tartva francia bíróságok ítéleteit.
HIRDETÉSAz Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy ítélte meg, hogy a szélsőjobboldali politikus-publicista, volt elnökjelölt elítélése vallási gyűlöletkeltés miatt jogszerű volt, a francia bíróságok tehát nem sértették a szólásszabadságát.
December 20-i döntésében a strasbourgi bíróság megerősítette, hogy Eric Zemmour francia bíróságokon történt elítélésével nem sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének szólásszabadságról szóló 10. cikke.
Egy 2016 szeptemberében tartott televíziós vitában Zemmour azt állította, hogy a hazájában élő muszlimoknak választaniuk kellene az iszlám és Franciaország között. Figyelmeztetett egész városrészek "iszlamizálódásának" veszélyére, és kijelentette, hogy az iszlám és a dzsihád (az iszlám szent háború) egy és ugyanaz.
A francia bíróságok ezárt "származás vagy vallási identitás miatti diszkriminációra, gyűlöletre vagy erőszakra való felbujtásért" elítélték, és ezt a döntést Franciaország legfelsőbb bírói testülete is megerősítette. Zemmour 2019 decemberében fellebbezett a strasbourgi emberi jogi bírósághoz.
"A bíróság úgy ítélte meg, hogy a kérelmező véleménynyilvánítás szabadságához való jogába való beavatkozás egy demokratikus társadalomban szükséges volt mások jogainak védelme érdekében" - olvasható az EJEB sajtóközleményében, amely megerősítette a francia bíróságok döntését.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy Zemmour akkoriban nem volt mentes "újságírói kötelezettségei" alól, és az élő, főműsoridőben közvetített állításait diszkriminatív szándékkal tette.
Az algériai zsidó bevándorlóktól származó 63 éves közíró, esszéista, volt köztársasági elnökjelölt leginkább iszlám- és nőellenes kirohanásairól ismert. 2011-ben már elítélték faji megkülönböztetés, 2018-ban pedig muszlimok elleni gyűlöletkeltés miatt. Úgy véli, hogy Franciaország mind geopolitikai, mind gazdasági szempontból a bevándorlók magas száma, az úgymond iszlamizáció és az elnőiesedés miatt hanyatlik.
Asif Arif ügyvéd és egy Zemmourról és az iszlámról szóló könyv szerzője az Euractivnak üdvözölte a bíróság döntését, szerinte a szólás szabadsága nem jelentheti az iszlámellenes gyűlöletkeltés normalizálását. "A gyűlöletbeszéd elbagatellizálása nem egy ember műve, egyes tévécsatornákon és kiadványokban egyre inkább megtűrték, mielőtt elérte volna a politikai szférát" - vélekedett.