A lengyel köztársasági elnököt, vagyis a fegyveres haderők főparancsnokát meg sem kérdezték, a németekkel való viszony hűvössé vált, a NATO pedig nem akar direkt módon beszállni a háborúba.
Németország felajánlotta Lengyelországnak, hogy légterük nagyobb védelmére küld nekik az amerikaiak által fejlesztett Patriot légvédelmi rendszer rakétáiból - de Varsó az ajánlatot elutasította, mondván: inkább Ukrajnának küldjék azt. A németek meglepődtek a válaszon, főleg, mivel a légvédelmi rendszer nem NATO-tagországban való telepítéséhez az összes tagállam jóváhagyására szükség van, az észak-atlanti szövetség pedig nem szeretne bevonódni az orosz-ukrán háborúba. A lengyel ellenzék szerint hiba volt a németek elutasítása és az csak a kormánypárt belpolitikai haszonszerzésére szolgált.
Patriot légvédelmi rendszert ajánlottak fel a németek a lengyel légtér nagyobb védelmére, miután november 15-én az ukrajnai elleni orosz légi támadás elhárításának véletlen következményeként találat ért egy határ közeli lengyel falut, és két ember életét vesztette. (Az olyan földi légvédelmi rendszerek, mint a Patriot, a beérkező rakéták elfogására szolgálnak - a szerk.)
A lengyel kormány azonban elutasította az ajánlatot, és azt üzente Berlinnek: inkább az ukránoknak adják a rakétákat.
Miután Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, a NATO megerősítette keleti határainak védelmét, ideértve Lengyelországot is, ahova amerikai Patriot-elemeket telepített, míg a németek Szlovákiába, a franciák pedig Romániába vitték el ugyanezt a technikát, a szövetséges államok védelmére. Ezzel párhuzamosan a lengyel kormány az ország nemzeti hadseregének megerősítésére koncentrált, melynek érdekében nagyszabású fegyverkezésbe kezdett.
és ez méginkább igaz most, mert az ország elhelyezkedése miatt jobban ki van téve a veszélynek - mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter riportereknek Berlinben.
"Épp ezért ajánlottuk fel nekik a Patriotot - de ez a légvédelmi rendszer szerves része a NATO légvédelmi rendszerének, emiatt ezeket csak a NATO-tagországok területére szánták. Ha azon kívül használják őket, ahhoz előbb az összes NATO-tagállam jóváhagyására szükség van."
Hiába Duda a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, meg se kérdezték
Németország a november 15-ei incidens után azonnal felajánlotta segítségét Varsónak, Eurofighter repülőgépeket és Patriot rakétákat ígérve, melyeket a lengyel védelmi miniszter, Mariusz Blaszczak "elégedetten" fogadott volna el. A lengyel álláspont azonban jelentősen megváltozott, miután a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt és annak vezetője, Jaroslaw Kaczynski interjút adott a nemzeti hírügynökségnek szerdán.
Ebben a pártvezér azt nyilatkozta, hogy bár az ajánlat "érdekes", de "Lengyelország védelmének az tenné a legjobbat, ha Németország a felszereléseket inkább az Ukránoknak adná." Azóta mind a védelmi miniszter, mind a miniszterelnök Mateusz Morawiecki ezt az álláspontot ismétli.
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kabinetfőnöke azt nyilatkozta, hogy az ügyben nem kérdezték meg az elnököt - pedig ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka és abszolút beleszólása van a nemzetbiztonságot érintő ügyekbe. Duda szerint ha a németek rakétákat ajánlanak fel, akkor azoknak elsősorban Lengyelország és a lengyelek védelmére kell koncentrálniuk, mindegy, hol helyezik el őket.
Rájátszanak a németellenes érzületre
A jövő ősszel választások elébe néző PiS népszerűségén sokat rontott a 18 százalékos infláció. A szavazóbázis növelésére jó módszer lehet a németellenes üzenet erősítése, mely amúgy is régóta részét képezi a párt retorikájának.
A németellenes érzelmek felélesztése ugyanis olyan politikai taktika, mellyel bizonyosan szavazatokat lehet szerezni. Az idősebb lengyelek a mai napig hordozzák magukban azokat a traumákat, amiket a II. világháború német atrocitásai jelentettek számukra. A választási kampány pedig már elkezdődött és a közbeszéd szerves részét képezi, hogy Lengyelország 1.25 billiárd eurós háborús kompenzációt kér Németországtól - amit Berlin saját bevallása szerint biztosan nem fog kifizetni.
A pártelnök, Jaroslaw Kaczynski már régóta próbálja belpolitikai ellenfeleit - köztük Donald Tuskot is - Németországhoz kötni. Múlt vasárnap egyenesen azt nyilatkozta, hogy ha Tusk pártja nyerne a választásokon, Lengyelország ismét "a német csizma alatt" találná magát. Az orosz-ukrán háború miatt pedig tovább repedezett a lengyel-német viszony. Lengyelország régóta kritizálta nyugati szomszédját annak orosz gázfüggősége miatt, de akkor sem maradt csöndben, mikor a háború kitörésekor Berlin hezitált, felfegyverezze-e Ukrajnát.
Kaczynski azért is hibáztatja a németeket, amiért támogatják az Európai Bizottság azon törekvéseit, melyek a jogállamiságot védenék a lengyeleknél, az igazságügyi rendszer reformját pedig az uniós pénzek visszatartásával akarták elérni.
Megbocsáthatatlan hiba?
Marcin Kierwinski az ellenzéki Polgári Platformtól azt mondta, Kaczynski "megőrült", amiért "visszautasította a Patriot-rakétákat" és az EU-s pénzeket a "háború és válság idején". Egyre több kritika éri a lengyel kormánypártot amiatt, hogy "feláldozta az ország biztonságát a szomszédban folyó ukrán-orosz háború árnyékában csak azért, hogy saját belpolitikai népszerűségét növelje."
A Rzeczpospolita napilap egyenesen "sokkolónak" nevezte a lengyel vezetők válaszát, azzal érvelve, hogy ha a németek tényleg elküldik a légvédelmi rendszereket Ukrajnába, akkor német katonákat is küldenek vele oda, hogy működtetni tudják a Patriotokat. "Ez pedig a NATO közvetlen bevonását eredményezné a háborúba, vagyis épp azt, amit a szövetség a kezdetektől próbált elkerülni" - írta az újság felelős szerkesztője, Michal Szuldrzynski.
A németek most egyértelmű jelét kapták annak, hogy nem kérünk a segítségükből, így a lengyel légvédelem ereje bizonyosan rosszabb lesz" - tette hozzá cikkében. - Ez pedig megbocsáthatatlan hiba egy olyan szörnyű háborúban, amilyet 1945 óta nem láttunk Európában."