NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Brüsszel elmagyarázta Magyarországnak a szankciók hatásait

A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten
A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten Szerzői jogok Fotó: MTI
Írta: Tamas Fencsik
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A magyar kormány a magyarországi válságot és magas inflációt kizárólag az uniós szankciókra fogja.

HIRDETÉS

A magyarországi hirdetőtáblákon az utóbbi hetekben elszaporodtak a kormányhirdetések, mellyel a soros nemzeti konzultációra hívják fel a figyelmet. A hirdetés szerint a magyar válságért az oroszok ellen hozott uniós szankciók tehetnek

A nemzeti konzultáció a következő hét kérdésre keresi a választ: 

  • Ön egyetért-e a brüsszeli olajszankcióval?
  • Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
  • Ön egyetért-e a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
  • Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
  • Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
  • Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
  • Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?

Az Európai Bizottságot nem hagyta szó nélkül a kampány, és tételesen reagált a kormány vádjaira, sőt az EB Magyarországi Képviselete már egy hete posztolt a Facebookon, miszerint 

  • A szankciókról a tagállamok döntenek közösen, 
  • azokat egyhangúlag fogadják el, és hogy
  • a gazdasági és pénzügyi intézkedéseket egy olyan rendelet tartalmazza, melyet minden tagállam jóváhagyott.

Megjegyzik, hogy minden tagállam felelős a Bizottság által közösen megállapított uniós szankciók végrehajtásáért. 

A Bizottság egy közleményben pontosítja a szankciók hatásait, és a magyar kormány elméleteire is reagál.

Mire jók a szankciók?

Leszögezik: az Ukrajnában zajló háborút Oroszország indította. Az Európai Unió és szövetségesei által bevezetett szankciók nyomást gyakorolnak Oroszországra, céljuk aláásni Oroszország képességet, hogy folytassa a háborút, és hogy gyengítsék technológiai képességeit.

Hozzáteszik: a szankciók jelentős hatást gyakorolnak Oroszországra, igazi hatásuk viszont nem most, hanem közép- és hosszú távon látszik majd. 

Oroszország óriás, Európa törpe volna?

Nem, szól a válasz, energetikai értelemben ugyanis ez nem igaz, az EU és Oroszország viszonya ugyanis kölcsönös függőségen alapul. Oroszország energiaexportjának hatalmas része irányult az Unió országaiba, az energiáért adott pénz pedig fontos bevétele az orosz államnak. 

Orbán Viktor ennek ellenére nyilatkozta két hete a Kossuth Rádióban, hogy „szankciókat azok szoktak kivetni, akiknek erőfölényük van. De hogy az energiatörpe vessen ki szankciót az energiaóriásra, ez szokatlan." A Bizottság elismeri, hogy EU eddig az orosz energiaexport egyik fő célállomása volt, és hogy az uniós energiaimport 62 százalékát tette ki, de hozzáteszik, hogy a gázimport a tavalyi 45 százalékról 2022 szeptemberéig mindössze 14 százalékra csökkent. 

Oroszországnak márpedig nincs könnyű dolga, ha máshova szállítana energiát, ugyanis az Ázsiába vezető csővezetékek kapacitása korlátozott, Európa felé viszont nincs teljesen kihasználva a rendszer. Amennyiben Oroszország kevesebben pénzhez jut a gázért, kisebb esélye van finanszírozni a háborúját. 

Mi okozza a magas földgázárakat?

A Bizottság szerint Vlagyimir Putyin évek óta fegyverként használja Oroszország energiaforrásait, az árakat pedig az ő gázpiaci manipulációja srófolta fel, mikor is a Gazprom korlátozta a gázellátást, így a nagykereskedelmi a magasba szöktek.

A szankciók veszélyeztetnék az élelmiszer-ellátást?

Fontos kiemelni: az orosz élelmiszerre és műtrágyára nem vonatkoznak szankciók, az EU pedig Törökországgal együtt sokat tett azért, hogy megszüntesse az ukrán gabonaexport orosz blokádját.  Az export beindult, és a tavasszal már ajtón kopogó globális élelmiszerválság esélye elmúlt. 

A magas élelmiszerárak okozója az Oroszország háborúja miatti exportkorlátozások és a felhalmozás. A háború miatt kivetett uniós szankciók egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek a harmadik országok és Oroszország közötti kereskedelmére. Megjegyzendő: egy héttel ezelőtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az oroszok mesterséges sorokat okoznak a kikötőben várakozó hajóknak, ami miatt eddig hárommillió tonna élelmiszerrel kevesebbet tudtak exportálni a Fekete-tengeri kikötőből.

A Bizottság szerint Oroszország háborúja fokozta a már létező geopolitikai feszültségeket, és amennyiben befejeznék a háborút, véget vethetnének mindennek. 

A szankciók számokban

A Bizottság szerint eddig:

  • 40 ország vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, ezek a világ GDP-jének több mint 50 százalékát  képviselik.
  • 1500 milliárd rubelt veszített az orosz bankrendszer 2022 első felében.
  • 40 dollár az orosz olaj ára hordónként, ami alacsonyabb a globális átlagnál. Oroszország nem tudja a teljes energiakészletét Európán kívülre eladni, ezért kénytelen az olajat olcsóbban kínálni.
  • 1000 vállalat vonult ki Oroszországból. Ezek az orosz GDP mintegy 40 százalékát képviselték.
  • 75 százalék: az orosz polgári repülőgépek ekkora részét gyártották az EU-ban, az USA-ban és Kanadában. Oroszország ezeket nem tudja karbantartani, mivel nem tud alkatrészt és felszerelést vásárolni hozzájuk.
  • 3/4-ével esett vissza az orosz autógyártás 2021-hez képest. A kereskedelmi szankciók jelentős hatása szinte minden orosz feldolgozóipari ágazatban érvényesül.
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orbán Viktor: Közel vagyunk ahhoz, hogy valós hadviselő féllé váljunk

Magyarország is megszavazta az ENSZ-ben Oroszország felelősségre vonását

Elhunyt Jacques Delors, az Európai Unió legmeghatározóbb politikusainak egyike