Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Jaír Lapid Izrael első magyar származású miniszterelnöke, aki tévésből lett politikus

Access to the comments Kommentek
Írta: Andrea Hajagos  és BBC, MTI
Jaír Lapid izrael ügyvezető kormányfője a Knesszetben 2022. június 30-án
Jaír Lapid izrael ügyvezető kormányfője a Knesszetben 2022. június 30-án   -   Szerzői jogok  AP Photo/Ariel Schalit

A pénteken hivatalba lépő kormányfő az első magyar származású miniszterelnöke Izraelnek. Jaír Lapid édesapjához hasonlóan újságíróból lett politikus, most pedig a koalíciós megállapodásban leírtak alapján két évre lenne kormányfő, de biztosan csak a novemberi előrehozott választásokig vezeti ügyvezetőként az országot.

Jaír Lapid 1963-ban született Tel-Avivban. Édesanyja író volt, míg édesapja, Tomi Lapid (Lampel Tamás) aki túlélte a holokausztot, szintén újságíró volt, aki később politikai pályára lépett, és a szekularizmus szókimondó támogatójaként volt ismert. Szerbiai születésű magyar zsidó volt, akinek édesapja a holokauszt áldozata lett, Tomi Lapid pedig Budapesten élte túl a vészkorszakot, édesanyjával pedig Raoul Wallenberg segítségével jutottak ki az országból.

Jaír Lapid könyvet írt édesapja történetéről, amely Síron túli emlékeim címmel jelent meg Magyarországon 2012-ben. Az azóta politikusként tevékenykedő Lapidnak emiatt mély és érzékeny kapcsolata van Magyarországgal.

Újságíróból politikus

Katonai szolgálata alatt Lapid egy katonai magazinnál dolgozott riporterként. Nem ment tovább egyetemre, de újságcikkeket, könyveket és forgatókönyveket írt, dalokat komponált és filmekben játszott, mielőtt televíziós műsorvezetőként kezdett dolgozni.

Jaír Lapid politikai karrierje a 2011-es társadalmi-gazdasági tiltakozások hatására indult. Azzal az ígérettel alapította meg a Yesh Atid (Van jövő) pártját, hogy hétköznapi problémákkal kapcsolatos, középosztálybeli kérdésekkel fog foglalkozni.

A 2013-as választásokon pártja jól szerepelt, kampányában a magas lakhatási költségekre, az oktatási reformokra és a katonai szolgálat alóli mentességek eltörlésére összpontosított. A Yesh Atid végül csatlakozott a Benjamin Netanjahu pártja által vezetett koalícióhoz. Lapid 2014 végéig volt pénzügyminiszter, amikor Netanjahu és közte olyan feszültség alakult ki, ami végül menesztéséhez vezetett.

Az ezt követő választások után Jaír Lapid ellenzéki vezetőként lépett porondra, és gyakran került összetűzésbe a miniszterelnökkel. 2018-ban, amikor a rendőrség azt javasolta, hogy Netanjahu ellen korrupciós vádakat emeljenek, az egyik ellene indított ügyben Lapidot koronatanúként nevezték meg.

Miniszterelnökként Jaír Lapid üdvözölheti a jövő hónapban Izraelbe látogató Joe Biden amerikai elnököt, szeptemberben pedig beszédet mondhat az ENSZ Közgyűlésen.

Az Izrael és a palesztinok között régóta húzódó konfliktus kulcskérdését illetően várhatóan mérsékeltebb álláspontot képvisel majd, mint közelmúltbeli elődei. Ugyanakkor néhány alapvető kérdésben nagyon határozott álláspontja van, például korábban egy interjúban világossá tette, hogy Jeruzsálemnek Izrael osztatlan fővárosának kell maradnia, mondván, hogy a palesztinok igényei a remélt jövőbeli államuk fővárosára "teljesen hamisak", és "nincsenek történelmi gyökereik".

Amíg Benjamin Netanjahu - aki hatodik hivatali ciklusára pályázik - arra fog törekedni, hogy riválisát biztonságpolitikai kérdésekben gyengének tüntesse fel, különösen, ha Iránról és a terrorizmusról van szó, addig Jaír Lapid számára az a kihívás, hogy bebizonyítsa, meg tudja védeni Izraelt az ellenségeitől és elő tudja mozdítani a belpolitikai egységet. Le kell győznie az ellenzék azon állításait is, amelyek szerint egy szűk, kiváltságos tel-avivi elitet képvisel.

Bár az ultraortodox pártok továbbra sem kedvelik, Lapid megmutatta, hogy sok mindenkivel képes együttműködni céljai elérése érdekében. Összefogott például a szintén magyar származású Beni Ganz volt katonai vezetővel és jelenlegi védelmi miniszterrel, tavaly pedig egy olyan 8 pártból álló koalíciót szervezett, amelynek közös célja volt, hogy leváltsák Benjamin Netanjahut, ami 2021-ben sikerült is nekik. Jaír Lapid csütörtökig Izrael külügyminisztereként dolgozott.

Megy vagy marad?

A Knesszet azonban csütörtökön azért oszlott fel, mert az egy évvel ezelőtt megalakult, színes - nyolc pártból, köztük baloldali, centrista és jobboldali pártokból és egy arab pártból álló - koalíció tavasszal elvesztette többségét a parlamentben, miután Naftali Bennett Jobbra pártjának több képviselője bejelentette, hogy nem támogatja tovább a kabinetet - a helyi média szerint a Likuddal megkötött háttéralkuk nyomán.

November elsején a politikai patthelyzet nyomán kevesebb mint négy év alatt ötödször tartanak majd parlamenti választásokat Izraelben. A közvélemény-kutatások alapján Netanjahu pártja, a Likud kaphatja a legtöbb szavazatot, de valószínűleg nem lesz meg a kormányzó többsége a parlamentben, így Lapidnak van esélye arra, hogy ne csupán néhány hónapig legyen Izrael miniszterelnöke.