Egy uniós szimulációból kiderült, ezek könnyen halálos áldozatokat is követelhetnek az unió területén.
HIRDETÉSEurópa megkezdte a felkészülést lehetséges orosz kibertámadásokra. Szakértők szerint szélsőséges esetekben ezek áramszünethez és az internetszolgáltatás leállásához is vezethetnek. Leginkább mégis a bankokat féltik a tagállamok.
Múlt szerdán, alig órákkal az Ukrajna elleni támadás megindítása előtt egy addig soha nem észlelt számítógépes vírus felbukkanását jelezte a Microsoft amerikai székhelyű Fenyegetés Intelligencia Központja, (Threat Intelligence Center). A szoftverrel Ukrajna kormányzati és pénzügyi intézményeinek hálózatát támadták meg. A Microsoft három órán belül felvette a harcot a több ezer kilométerre lévő támadó ellen. Azonosították a Foxblade névre keresztelt programot, értesítették az ukrán hatóságokat, majd órákkal később a Microsoft rendszere már képes volt blokkolni a kódot, amelynek célja a hálózati gépeken lévő adatok törlése volt.
Célkeresztben az európai bankrendszer
Elemzők szerint az ukrajnai háború, illetve az EU-orosz viszony eldurvulásával hasonló támadásokra kell felkészülni Európában is. A fő célpontok a pénzintézetek és bankok lehetnek. Litvánia nemzeti bankja már felszólította az ország pénzintézeteit arra, hogy készüljenek a hackertámadásokra és az áramkimaradásokra. Litvánia elektromos hálózata. Észtországéhoz és Lettországéhoz hasonlóan össze van kötve az orosz vezetékekkel, így különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Bart Groothuis holland EP-képviselő szerint egyébként már Litvániában és Lettországban is észlelték az Ukrajnában a háború előestéjén bevezetett vírust. A litván jegybank szerint a pénzügyi intézményeknek vészforgatókönyvet kell készíteniük és különösen kell figyelniük a vírusok, illetve a túlterheléses támadások elhárítására. Az Európai Központi Bank is hasonló figyelmeztetést adott ki nemrég. Az Egyesült Királyság kibervédelmi központja szerint az elmúlt időszakban megnőtt az Oroszországból indított zsarolóvírusos támadások száma.
Figyelmeztetést adtak ki a német és az olasz hatóságok is az ügyben. Vannak ellentétes irányú támadások is, igaz, azok mögött nem állnak állami szereplők. Az Anonymus hackercsoport orosz orosz bankokat, minisztériumokat és tévéállomásokat vett célba. Többezer bizalmas dokumentumot is közzétettek.
Pánik nélkül kell készülni
Nemrég az Európai Unió külkapcsolatokért felelős hivatalának (External Action Office) kibervédelmi szakértői és diplomatái szimulációt hajtottak végre. Az elképzelt támadást az Oroszországra hasonlító Blueland, vagyis Kék ország hajtotta végre. Az első behatolást Finnországban észlelték, majd napokon belül tíz másik országban álltak le kórházak és erőművek, a zavaroknak halálos áldozatai is voltak a szimulációban. Ez a gyakorlat a képzeletbeli támadó ország elleni szankciókkal végződött. Ilyen esetekben az EU egyébként a közös védelemről szóló szabályokat is aktiválhatja, ezeket, utoljára a 2015-ös párizsi merényletek után használták.
A szakértők azt mondják, nem lenne meglepetés egy ennyire brutális támadás. A végrehajtás módszerei körül azonban sok a kérdőjel. Sandra Joyce, a kiberbiztonsággal foglalkozó Mandiant cég igazgatója szerint "fel kell készülnünk, de nem szabad pánikolni." Hiszen szerinte a támadók egyik célja épp a félelemkeltés és a bizonytalanság növelése lehet. Szerinte jó néhány nyugati kormány és cég is megfelelően felkészült az esetleges orosz támadások kivédésére. Közben Ukrajnában az invázió kezdete óta sem csitultak a hackertámadások. Európa valószínűleg az ottani tapasztalatok felhasználásával készülhet fel a leginkább a szakértők szerint.