Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Százmilliók számára életveszélyes kereszténynek lenni

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Ázsia és Afrika tartogatja a legnagyobb veszélyeket a keresztények számára
Ázsia és Afrika tartogatja a legnagyobb veszélyeket a keresztények számára   -   Szerzői jogok  Sakchai Lalit/AP

A kereszténység üldöztetése a hit megszületése óta létező veszély követői számára. A kétezer éves történet vérengzések és mártíriumok szakadatlan folyamata, ami a 20. században valamelyest enyhült, de az elmúlt években újra erőre kapott. Figyelmeztetően. A veszélylista élén Észak-Korea áll, a főbb kockázati körzetek pedig Ázsiában és Afrikában láthatók. Van olyan összesítés, ami szerint a mai keresztényüldözés mértéke eléri a Nero és Diocletianus római császárok alatti legrosszabb időket.

45 ország számít kimagasló kockázatúnak

A veszélylista első helyén Észak-Korea, a másodikon Pakisztán áll, majd Afganisztán, Szomália, Líbia, Jemen, Irán, Nigéria, és India következik. Ezeken a helyeken (összesítve) napi átlagban 15 embert gyilkolnak meg, 12 templomot rombolnak le vagy támadnak meg. Keresztény hitük miatt minden órában 20 személyt tartóztatnak le vagy ítélnek el. 309 millió ember él olyan vidékeken, ahol a hit vagy annak gyakorlása napi halálos veszély a számukra.

A kutatások azokat az eseteket veszik számba, amikor az érintettel kifejezetten a hite miatt bánnak kegyetlenül, nem azért, mert lopott vagy más bűncselekményt követett el. Az esetek többségében egy másik hit elhagyása vagy bírálata az agresszió oka, vagyis a személy lelkiismereti és véleményszabadságának megtorlása.

Mi az oka az újjáéledő gyűlöletnek?

„Apa, miért dobálnak minket kövekkel?” – kérdezte egy Hasszán nevű észak-afrikai kisfiú az édesapját. A válasz az volt, hogy „azért, mert Jézusban hiszünk”. A köznapi szenvedők számára ez az egyetlen megragadható magyarázat. De ennél sokkal többről van szó.

A mai Jézus-hit politikai és eszmei tekintetben igen zavaró a diktátorok, egyeduralomra törekvők és elnyomók szemében. Erre már a történelmi ősidőkben figyelmeztetett a hit első nagy terjesztője. Az eszmei ellentétek politikai konfliktusokhoz vezetnek.

Hiszen mi nem emberek ellen harcolunk, hanem szellemi természetű uralkodók és fejedelmek ellen, a jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek ellen, akik a magasságban vannak.
Pál apostol
levél az az efezusiakhoz 6:12

A keresztényüldözés legfőbb megjelenítője a mai világban Észak-Korea. Kim Dzsong Un államrendszere azon alapul, hogy családja és ő maga abszolút és korlátozhatatlan hatalmat gyakorol, de ha valaki keresztény lesz az ő uralma alatt, akkor ezt a pozíciót Jézus tölti be. Olyan uralkodók számára, mint Kim elnök, ez fenyegető kihívás. Jézus azt közvetíti számukra, hogy a félelemre támaszkodó diktátorok kicsik és gyengék. Az egyes államok vagy hatóságaik által gyakorolt vagy eltűrt napi üldöztetéseknek ez az egyik oka.

Uganda: élve eltemetve a hangyák közé

Az egyik horrorszerű eset idén augusztusban történt, Uganda egyik nyugati településén. Saban Sajabi, aki korábban iszlám hitű tanár volt, áttért a kereszténységre, és emiatt a család kiközösítette. Feleségét elválasztották tőle, menekülnie kellett szülőhelyéről. Ezután feleségül vett egy keresztény nőt, két gyermekük is született, de a család lenyomoztatta őket, bérgyilkosokat fogadtak, akik élve elásták a férfit egy hatalmas hangyavárban, felesége szeme láttára. Halála lassú és gyötrelmes volt.

A rendőrség nem indított nyomozást, és a maradványok eltemetéséről is egy helyi misszionárius gondoskodott. Előtte egy héttel gyilkolták meg az iszlámról áttért Kasimu Kawonát, akit apja személyesen vert agyon. Iszlám szélsőségesek ugyanazon a napon ölték meg a Patrick néven ismert fiatal evangelistát, Dante Tambikát, aki békésen horgászott a folyóparton. Egy Hajat Habiiba Namuwaya nevű, három gyermekes asszonyt saját apja mérgezte meg.

Júniusban egy Isima Kimbugwe nevű lelkészre gyújtották rá a házat, aki bent is égett. Élet és halál között lebeg még egy idős asszony, akit botokkal vert össze az unokaöccse, amikor meglátta nála a keresztet, egy fiatal családanya, akit a rokonság szurkált össze, és egy fiatal férfi, akit machetékkel vagdostak meg.

Átléphetetlen kulturális falak

Szélesebb látómezőben észlelhetők a kulturális kihívások is. A mások szeretetére épülő hit zavaró lehet sokaknak, akiknek szemléletében a gyűlölet és a pusztítás a főszereplő, amit a fölöttes hatalom is táplál és bátorít. A napi életben ebben gyökereznek a közvetlen tragédiák.

Kulturális jelenség az is, ami Vietnámban létezik, ahol több törzs és helyi vezető megköveteli a rituálékban való részvételt, így az ősimádatot vagy a bálványok előtti áldozást. Ha egy ott élő keresztény nem hajlandó ebben részt venni, azonnal magára veszi a célkeresztet és a közeg gyűlöletét. Különösen azok, akik újabban térnek vagy térnének át a keresztény hitre, mert őket még az árulás vádja is eléri.

Bizonyos kultúrákban nem jelent közvetlen veszélyt kereszténynek lenni, de a hangoztatása vagy nyílt vállalása már erős kockázattal jár és rejtőzködésre kényszerít. A hatóságok viszont előszeretettel állítják be ezt összeesküvésnek vagy szektás magatartásnak, annak súlyos következményeivel. Igen gyakori jelenség, hogy a keresztényeket diszkriminálják a munkahelyeken, utcaseprésre vagy nyilvános illemhelyek takarítására kényszerítik, mint Pakisztánban, ahol a keresztény lakosság munkanélküliségi szintje 90% fölött áll.

Nathalie Bardou/AP
Pakisztáni keresztény nők egy istentiszteleten, IszlámabadbanNathalie Bardou/AP

Keresztény közegben is gyilkolnak - a jóság hirdetése nincs ínyére a bűnözőknek

Olyan országokban is, melyek tisztán kereszténynek számítanak, az egyházi vezetőket bűnbandák veszik célba, hogy elijesszék őket a szervezett bűnözés, a korrupció és az erőszak elleni fellépéstől. Ennek történelmi példája Juan Jesús Ocampo, Tijuana püspöke, akit a drogkartell 1993-ban gyilkolt meg Guadalajara repülőterén. 2012 és 2018 között 23 egyházi vezetőt öltek meg Mexikóban, köztük Miguel Contreras Garcia tiszteletest, aki éppen egy tanúvallomás megtételére igyekezett az egyik kartell ellen. Nem sokkal előtte szurkálták halálra az éppen istentiszteletre készülő Rubén Alcántara Díaz plébánost Mexikóvárosban.

Mexikó ezekkel az esetekkel 15 ponttal került előbbre a keresztényüldözések számát és súlyát tekintve a véres ranglistán.

Omar Sotilo Aguilar hittudós szerint bár Mexikó nem áll háborúban senkivel, a papokra leselkedő közvetlen veszélyek az ő országában a legmagasabbak a világon. Hasonló a helyzet Kolumbiában is, ahol 2019-ben négy lelkipásztort gyilkoltak meg. A felelősöket a kommunista gerillák, a félkatonai csoportok, a bűnbandák és a kábítószer-kartellek közt kell(ene) keresni, mert az egyház mindannyiuk szemében kihívást és ellenálló akadályt jelent. A falusi, kisvárosi papok sok fiatalt lebeszélnek az erőszakos bandákban való részvételről, amivel csökkentik az utánpótlást és rontják a bűnözők tekintélyét a lakosság körében.

2018 szeptemberében családtagjai és a helység lakosainak szeme láttára lőtték agyon a kolumbiai Antioquia tartományban az 55 éves Elfren Martínez Pérez lelkipásztort, aki nem volt hajlandó átengedni a maoista gerilláknak a gyülekezet teherautóit. Egy szemtanú szerint a helyi keresztény lakosság halálra rémült, sokan közülük családostul menekültek a környékről, mások meg reménytelenül várták a kormány beavatkozását.

Más helyeken viszont bizarr módon (Mali, Uganda) éppen a keresztény gyülekezeteket tartják számon a terroristák listáján, ezért meggyilkolásukat nem is nyomozzák és nem is büntetik.

Efrain Patino/AP
Az ELN nevű kolumbiai szélsőbaloldali szervezet egy csoportja. Papokat és környezetvédőket gyilkolnakEfrain Patino/AP

India, ahol a kasztrendszer a fő veszély

Ha egy alacsonyabb kasztból származó személy, aki a társadalom alján születik, kereszténynek áll, az egyenes kihívásnak számít az ősi renddel szemben. Bár az állam betiltotta a kasztrendszert, de egy több ezer éves társadalmi rendszert nem lehet pár év alatt átalakítani. Ha valaki kiválik ebből a rendszerből, akkor a kaszt gyöngül és veszít a tekintélyéből. A kereszténység felborítja az igazságtalan rendszert, és a status quo romlása gyűlöletet vált ki azokból, akiknek a helyzet fennmaradása az érdekük.

Idén szeptemberben egy 14 éves fiúra hajítottak gyújtóbombát, mert „túl kritikusnak" találták a személyét és a mondatait. Még él, de testfelületének 65%-a megégett. Bátyja elbeszélése szerint már korábban kaptak fenyegetéseket hindu szélsőségesektől, amiért másokat is próbáltak a keresztény hitre rábeszélni Kamta Nagar faluban. A keresztény család tudott a veszélyről, de nem tágítottak. Ha a fiú felgyógyul, akkor viszont már el fognak költözni.

A járvány is gerjeszti az irracionális indulatokat

Szintén Indiában történt, hogy három lelkipásztor imádságot tartott a járványban elhunytak emlékére, amikor 20 feldühödött szélsőséges rontott rájuk, és agyba-főbe verték őket. Haragjukat az a vad indulat vezérelte, hogy szerintük a járványt Jézus bocsátotta a világra és a keresztények terjesztették el, hogy ezzel is tizedeljék a más hitűeket.

AP
Vírusfelvilágosítás KenyábanAP

A globális világjárvány jobban kiélezte az üldözést, mint valaha - egyszerűen azért, mert hirtelen túl sok embernek lett szüksége segítségre. A keresztények 2020-ban elszenvedett egyértelmű megkülönböztetése a koronavírus miatti válság következménye is.

A közegészségügyi lezárások sok hívő sebezhetőségét is növelték. Azok a keresztények, akik elhagyják a többségi hitet, hogy Krisztust kövessék, tudják, hogy fennáll a kockázata annak, hogy elveszítik a nemzeti és egészségügyi hatóságok minden támogatását - jegyezték meg kutatók. Ha a Covid19 miatt elveszítik jövedelmüket, nem fordulhatnak az ellátó hálózatokhoz a túlélés érdekében. Eközben az egyházi vezetők Egyiptomtól Latin-Amerikáig azt mondták az Open Doors keresztény jogvédő szolgálatnak, hogy az egyházi közreműködés betiltása miatt az adományok mintegy 40 százalékkal csökkentek, rombolva képességeiket, hogy segítséget nyújthassanak a hívők számára.

A lezárások tovább növelték a feszültséget a többségi hívők és Jézus követői között. Ez különösen a kisebbségi nőket és gyermekeket érintette. Korábban a keresztények milliói számára a munka, az oktatás és a társadalmi létben való részvétel viszonylagos védelmet jelentett a napi üldözés elől, de amikor a lezárások bekövetkeztek, a társadalmi feszültség rájuk zúdult.

A jogvédő szervezet arról is kapott jelentéseket, hogy a nők és lányok elrablása, erőszakos visszatérítése az uralkodó vallásra és a kényszerházasságok esetei hatalmasat nőttek a járvány időszakban. Latin-Amerikában pedig több körzetben a drogbandák vették át az állam elosztó szerepét (maszkok, oltások, tesztelések), és ezt csak azoknak biztosították, akik fiaikat hűségesküre kötelezték.

A muzulmán szélsőségesek támadásai tetézték a járvány pusztító hatásait. A szubszaharai Afrikában a keresztények 30 százalékkal magasabb erőszakkal szembesültek, mint az előző években.

Közvetlen politikai okok is léteznek

Libanon érseke, Bechara Boutros Rai naponta kapja a fenyegetéseket a Hezbollahtól, és már több merényletkísérletet is átélt. A három osztatú országban, ahol elvileg a keresztényeknek kellene gyakorolni a kiegyensúlyozó szerepet a síita és szunnita muszlimok között, ez a régi szerep fokozatosan háttérbe szorul. Az érsek azzal vívta ki a terrorszervezet haragját, hogy rendre elítéli az Izrael ellen Libanonból indított rakétatámadásokat.

Salvatore Di Nolfi/AP
Boutros Rai érsek az ENSZ-ben kéri a béke és megértés segítségétSalvatore Di Nolfi/AP

A maronita főpap a keresztények és muszlimok közti egyetértés fő szószólója, ami viszont a Hezbollahnak esze ágában sincs. Egy temetési ceremónián 16 hívét ölték meg, és a Hezbollah azzal vádolja, hogy a nemzetközi kereszténységgel tartott kapcsolatai idegeneknek nyitnak utat az országban, amivel felszámolja Libanon eddigi egységét (ami sosem létezett). Gondolatait a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson is megismerhettük.

A közvetlen politikai okok között a gazdaság hatása is felismerhető. Már Adam Smith (1723-90) rámutatott arra A Nemzetek gazdagsága című művéből levezetve, hogy miként a piac ösztönzi a versenyt és az újításokat, ez a versenyfutás a tudásért és a lelkekért is folyik. Minél alkalmazkodóbb és innovatívabb egy vallás, úgy vívja ki egyes konkurens hitek haragját, akik nem tudnak ezzel a dinamikával lépést tartani. Ennek pedig áttételes következménye az üldözés, a korlátozás, az elutasítás és a büntetés.

Afganisztán azonnali következményei

Már augusztusban, a szövetséges kivonulás előtt, a tálibok területfoglalásával együtt járt a keresztények üldözésének kiújulása. A visszahódított falvakban a tálib fegyveresek házról-házra járva keresték a bibliákat, szentképeket, kereszteket, sőt összeszedték a lakosok mobiltelefonjait és a szentírás applikációját keresték rajtuk. Ha ilyet találtak, akkor több esetben az illetőt a helyszínen meggyilkolták.

AP Photo
A vallási érzéseket is ellenőrzik és kegyetlenül büntetikAP Photo

A keresztényeket sújtó erőszak a megszállás éveiben is jelen volt, de akkor még főleg a kisebb és elzártabb körzetekben. Ennek legvészesebb időszaka az egyiptomi Mohamed Morsi elnök idején állt be, aki a Muzulmán Testvériség egyik vezéralakja volt és aki Hoszni Mubárak elnököt váltotta a hatalomban. Az ő támogatásával kezdett újjáépülni Afganisztánban az al-Kaida hálózata, akik szinte vadásztak a vidéki keresztényekre. Hazaárulási pere során Morsi szívrohamot kapott és meghalt, de az által beindított szervezkedés folytatódott, és most ki is robban.

Az identitási válságok és a hitek versengése - a blaszfémia ismétlődő vádjai

A világ sok helyén a vallási hitet etnikai, kulturális és családi kötelékek fűzik egybe. Ha valaki áttér Jézus követésére, akkor nem csak egy új eszmét fogad el, hanem kivívja az áruló, a családtörő, a barátságokat felborító szerepet, sőt a nemzet ellenségének címét is. A hit és a Próféta káromlása vagy tagadása a leggyakoribb vádpontok egyike.

Szomáliában törvény tiltja a vallásváltást, de még ennél is veszélyesebb, hogy a családok és a falvak fogják vagy megölik az új hívőket. Jobb esetben elkergetik őket lakóhelyükről. Malajziában a megtérést követően a kormány továbbra is muszlimként regisztrálja az újdonsült keresztény személy gyermekeit, unokáit is.

Sok helyütt Jézus követését nem csak társadalmi vagy kulturális fenyegetésnek tekintik, tehát közvetlen kihívásnak, hanem erős vetélytársnak az uralkodó hitrendszer egésze számára. Pakisztánban a keresztényeket másodrendű állampolgároknak tekintik, mert a kereszténységet alacsonyabb rendűnek tartják az iszlámnál. A dél-ázsiai keresztényeket minden bizonyíték nélkül vádolhatják az iszlám elleni istenkáromlással, ami erőszakhoz és büntetésekhez vezet (Banglades, Indonézia).

A pakisztáni temérdek eset egyike az, ami egy fiatal, szellemileg visszamaradott lánnyal történt, aki a jog szemében nem felelős a kijelentéseiért, mégsem fogja elkerülni a súlyos felelősségre vonást, beleértve a halálbüntetés lehetőségét.

Az istenkáromlás vádja még olyan fejlettebbnek ismert rendszerekben is előfordul, mint Algéria vagy Tunézia. A kisebbségi valláshoz tartozás automatikusan bűnösséget jelent a többségi hit megkérdőjelezésében.

A saría törvénykezés alá eső több országban nem csak tiltás létezik a hitek váltása miatt, de közvetlen jogi és erőszakos következményekkel jár. Más helyeken, például Észak-Nigériában, a keresztényeket kívülállóknak és kisebbrendűnek tekintik, ezért eltűrik, hogy a Boko Haram meggyilkolja őket. Az Afrika legnagyobb keresztény népességét képviselő Nigéria az üldözői lista első tíz helyezettje között szerepel.

Ugyanez az oka annak, hogy az Iszlám Állam olyan sok hívőt ölt meg Irakban és Szíriában a rémuralom idején, hiszen ha a keresztények nem is igazán emberek, amiért Jézus királyt szolgálják, miért ne lehetne megölni őket, hogy bizonyíthassák elkötelezettségüket uruk szolgálatában?

Hasonló indulat vezette az Iszlám Állam helyi fiókszervezetét Bangladesben, ahol elraboltak majd lefejeztek egy katolikus papot, bizonyos Hossain Alit, aki még 1999-ben tért ki az iszlámból. A holttest nem került elő, de fényképfelvételek léteztek róla. Mégis, a rendőrség hamisnak és mendemondának tartotta az esetet és gyorsan le is zárta.

Nemi erőszak, abúzus és megalázás

A keresztény nők üldöztetésének példáival könyvtárakat lehet megtölteni. Az ilyen bűncselekmények több helyen nem csak eltűrtek, de gyakran az áldozatra nézve jelentenek további veszélyt. Indiában és Irakban például házasságtöréssel vádolnak meg nőket, akik nemi erőszak áldozatai lettek, gyakran csoportosan. Az eljárások sokszor elnézőbbek keresztény nők esetén, vagy el sem indulnak.

Ezt a jelenséget tetézi, hogy a szegényebb sorsú országokban az áldozatok igen gyakran európai vagy amerikai fehér nők: ápolók, apácák, szakácsok, takarítók, segítő önkéntesek. A rajtuk esett erőszak – olykor megölésük – ezért faji, szexuális és egyben kifejezetten vallási jellegű.

Szexuális nyomás alá kerülnek úgy is, hogy főnökük azzal fenyegeti meg őket, hogy feljelenti istentagadásért, amiért több helyen halálbüntetés jár. A munkahelyeken ennek híre megy, így a többi keresztény alkalmazott is retteg, és ezért engedelmeskedik. Így járt például a hat gyermekes Salima Rani Bibi is Pakisztánban, ahol egy szegénykórházában dolgozott.

Rengeteg egyéni történet - cseppek a tengerben

Laoszban halálra késeltek egy papot, aki a rendőrségi felszólítás ellenére sem szakította félbe az istentiszteletet. Malajziában a rendőrség vett őrizetbe egy Raymond Kohh nevű papot, akinek további sorsa 2017 óta ismeretlen. Ugyanott átnevelő táborokba küldik az iszlám hitből kitérőket. Hasonló átnevelés történik Kínában is, de ott nem vallási, hanem ideológiai alapon.

A Fülöp-szigeteken egy Ernesto Javier Estrella nevű lelkészt gyilkoltak meg, majd a templomára kézigránátokat hajigáltak. 22 halottal járt egy másik templom elleni támadás, amit az ISIS helyi fiókja hajtott végre 2019 februárjában.

Bhutánban viszont azt a módszert alkalmazzák, hogy sorozatban vonják per alá a katolikus vezetőket, mondván, hogy a külföldi támogatásokkal korrupciós pénzeket fogadnak el, és ezt több éves börtönbüntetésekkel jutalmazzák.

Szomáliában az Al Shabaab terrorszervezet három keresztény tanárt gyilkolt meg, azt ordibálva, hogy "nem tűrhető, hogy gyerekeinket ezek oktassák".

Melbourne-ben a katedrális felrobbantására készültek iszlamista terroristák, de ezt az ausztrál hírszerzés szerencsére megakadályozta. A potenciális áldozatok száma meghaladta volna a 300-at.

Súlyos csapás az államvallások meghirdetése

Több helyütt az állam nem csak elnézi a keresztények hátrányos megkülönböztetését és üldözését, de még központilag szítja is. Az indiai kormány például azt képviseli, hogy indiainak lenni egyenlő a hinduizmus elfogadásával és követésével. Ehhez tegyük hozzá, hogy a szemlélet nem csak az ország keresztény, de muszlim és buddhista hívőit is sújtja, nem is beszélve az ott létező sok kisebb vallásról. Az a felfogás és propaganda, hogy a keresztények nem igazán indiaiak, súlyos napi következményekkel jár. Gátolják a külföldi támogatások beáramlását a keresztény fenntartású kórházakba és iskolába, és nem jut pénz a vallási intézmények és kolostorok fenntartására sem. India-szerte megszokott látvány a bádogbögrékkel pénzt kolduló szerzetesek csoportja.

A török ​​kormány is felvállalta az iszlám nacionalista védelmezőjének szerepét. Az Hagia Sophia eredetileg székesegyház, majd mecset volt, amíg a modern Törökország úgy döntött, hogy múzeumként kell használni. 2020 júliusában a török ​​elnök meggyőzte a bíróságot, hogy tegye újra mecsetté, megerősítve az oszmán-török ​​nacionalizmust.

Az iszlám befolyása az államéletre és a nacionalista célok túlmutatnak az ország határain, például a szíriai beavatkozással, de különösen az Örményországgal való konfliktusban Azerbajdzsán támogatásával, ami több száz keresztény halálával, menekülésével, és szent helyeik lerombolásával is járt.

AP Photo
Hegyi-Karabahi sérült katona - Sztyepanakert, Hegyi Karabah, 2020. november 6.AP Photo

Van csekély javulás is, de messze még a vége

Az ENSZ, különféle kormányok (köztük a magyar is) valamint civil szervezetek gyakorolnak nyomást a legbrutálisabb rendszerekre, hogy fékezzék és számolják fel az emberi jogok megsértésének ezt a formáját. A korábban kockázatos országok sorából kikerült Sri Lanka, Oroszország, az Egyesült Arab Emirátusok és Niger. Ezeken a helyeken új jogszabályokkal és hatósági intézkedésekkel gátolják a keresztényellenes erőszak terjedését.

Szudán lekerült az utolsó 6 év legrosszabb államainak listájáról, miután eltörölte a szentségtörés miatt kiszabható halálbüntetést, és új alkotmánya szerint az iszlám mellett más vallások is megtűrhetők. De azért az élbolyban még benne maradt, mert nem gondoskodik arról, hogy helyben és a kisebb közösségben ne bántalmazzák a keresztényeket, sőt hitükre hivatkozva megerőszakolják asszonyaikat, ami egyébként Pakisztánban és Indiában is tömeges jelenség.

A legtöbb atrocitást jegyző országok között 34 iszlám alapú, 4 buddhista, két hinduista, és 10 keresztény is maradt.

Mi a teendő? - új dolgok jönnek

A keresztényeket a világ nagyobb részében gyűlölik, de nincsenek teljesen egyedül. Legfőbb fegyverük a mások iránt mutatott szeretet és szolidaritás, részvétel a karitációban, az oktatásban és a legelesettebbek támogatásában. Működnek a keresztényvédő és kimenekítő szervezetek, a keresztény média, és a támogatáskeresés a világ tenni képes hatalmasságai között.

A Szentatya aktivitásra szólítja a híveket

A keresztények üldöztetése jelenleg nem szerepel a nagyhatalmak első napirendi pontjai között, de a jelenség olyan ijesztő, hogy most már komolyabb intézkedések is elkerülhetetlenek lesznek.

Az egyház (a Vatikán) mozgástere szűk, hiszen nem rendelkezik hatósági vagy katonai erővel, és jórészt inkább történelmi tekintélyére és híveinek kitartására építhet.