Az amerikai és az ausztrál közvélemény után most a német közbeszéd hangos attól, hogy nem szabad cserben hagyni a korábbi szövetséges afgán embereket.
HIRDETÉSKöztudott, hogy életveszélybe kerülnek Afganisztánban azok, akik a külföldi alakulatok tevékenységét segítették munkavállalóként. A külföldi erők kivonulásával a tolmácsok, szakácsok, takarítók, karbantartók, beszállítók, vagyis afgánok ezrei rettegnek a tálibok bosszújától. Már akadt példa a kegyetlenkedésre: egy tolmácsot lefejeztek. Az amerikai és az ausztrál közvélemény után most a német közbeszéd hangos attól, hogy nem szabad cserben hagyni a korábbi szövetséges afgán embereket.
Seehofer: egyre fenyegetőbb a helyzet
Az Afganisztánból kivonult német katonai alakulatok helyi segítői és családtagjai gyors németországi befogadását sürgette Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter pénteken.
Afganisztánban "egyre fenyegetőbb a biztonsági helyzet", ezért "nincs idő bürokráciára, cselekedni kell" - áll Horst Seehofer közleményében.
Charterjáratok és gyors vízum kell
A német belügyminiszter a charterjáratok megszervezésétől a vízum beszerzéséig minden erőfeszítést támogat, ami azt szolgálja, hogy a németek helyi segítői a családjukkal együtt gyorsan elhagyhassák Afganisztánt.
A vízumok kiadása a külügyminisztérium feladata, amelynek vezetője, Heiko Maas egy csütörtöki televíziós interjúban elmondta, hogy eddig 2500 embernek állítottak ki vízumot, és 1500-an már meg is érkeztek Németországba.
Hangsúlyozta, hogy ebbe a 2500 fős csoportba csak a német hadsereg (Bundeswehr) segítői és családtagjai tartoznak bele.
Több tízezer ember sorsa a tét
A német segélyszervezetek és más civil szervezetek helyi munkatársaival és családjukkal együtt több tízezer emberről lenne szó - hangsúlyozta Heiko Maas külügyminiszter.
Kifejtette, hogy egy ekkora tömeg átszállítása Németországba nehezen elképzelhető, de szerinte nem is tűnik szükségesnek, mert a nemzetközi fejlesztéssel, segélyezéssel foglalkozó szervezetek továbbra is dolgoznak Afganisztánban, méghozzá helyi munkatársakkal.
A külügyminiszter pénzzel segítene helyben
Németország is évi 435 millió euróval (155 milliárd forint) támogat stabilizációs és fejlesztési programokat, és "ezt a pénzt valahogy fel kell használni helyben" - mondta Heiko Maas a ZDF országos köztelevíziónak.
Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.
Az amerikai után a német volt a második legnagyobb erő
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások következtében indított, NATO-vezetésű afganisztáni műveletekben, vagyis az úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (Resolute Support - RS) munkájában.
Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban. A szövetségi parlament (Bundestag) fennhatósága alatt álló hadsereg nagyjából 12,5 milliárd eurót fordított a műveletekre.
A tálibok négy hónapja nyomulnak előre
Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik, a tálibok offenzívája miatt. A radikális iszlamista felkelők a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket.
Péntekre a tálib lázadók elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és elesett Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is.