Az Észak-ciprusi Török Köztársaság de facto ugyan létezik már majdnem fél évszázada, Törökországon kívül senki sem ismeri el. Ez állandó feszültséget szül, amit a török elnök szított egy kicsit a múlt héten, egy évfordulós ünnepségen.
Nem enyhül a feszültség Cipruson az ENSZ Biztonsági Tanácsának elítélő határozata után sem. A Ciprusi Köztársaság elnöke személyesen keresett támogatást Athénban azután, hogy a török államfő ismét a sziget megosztását sürgette körülbelül egy hete, a török invázió 47. évfordulóján.
Ciprus mindig is megosztott volt, a görög és a török versengés egyik színtere, de az 1974-ben történt katonai puccs után Törökország megszállta a mediterrán sziget északi részét, amely azóta is egy de facto köztársaságként működik Észak-ciprusi Török Köztársaság néven. Kizárólag Ankara ismeri el, a nemzetközi diplomácia túlnyomó része kitartóan ellenáll Törökország nyomásának, hallani sem akar arról, hogy Cipruson két állam legyen.
A görög kormányfő és a ciprusi elnök is üdvözölte a Biztonsági Tanács minapi határozatát, amelyben a testület elítéli Recep Tayyip Erdogan nyilatkozatát, illetve az ENSZ ellenőrzése alatt álló egykori üdülőhely, Varosha strandjainak újranyitását mondván, hogy feszültséget szít.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök a keddi találkozó után kijelentette, hogy a Ciprusi Köztársaság az Európai Unió tagja, mégpedig legitim kormánya képviseletében. Az Európai Unió sosem lesz hajlandó tagjai sorába fogadni egy szeparatista entitást, úgyhogy Törökország és a ciprusi török vezetés hasztalan ragaszkodik megosztó elképzeléseihez.
A ciprusi elnök az Euronewsnak adott exkluzív interjújában azt hangsúlyozta, hogy ha kell, a Ciprusi Köztársaság élni fog uniós vétójogával, ugyanakkor továbbra is nyitott a párbeszédre az ENSZ-főtitkár közvetítésével és csakis az ENSZ-határozatok szabta keretek között.
Nikosz Anasztasziadisz továbbá arra figyelmeztetett, hogy Törökország jogsértő akcióival nemcsak Cipruson és az Égei-tengeren kelt feszültséget, hanem Líbiában is. És ugyanezt lehetett látni Szíriában, Irakban és Hegyi-Karabahban. Vagyis szerinte nem akciók sorozatáról, hanem egy bizonyos fajta mentalitásról van szó, ami kikezdi az ENSZ-együttműködést és általánosságban szembe megy a nemzetközi joggal. És ennek egyszer meglesz a következménye - tette hozzá.
A görög kormányfő és a ciprusi elnök is külön kitért az Európai Unió határozott fellépésére, külön köszönetet mondott az uniós diplomácia vezetőjének állásfoglalásáért.
Josep Borrell az ENSZ BT-hez hasonlóan határozottan elutasítja Varosha megnyitását, vagyis annak lehetőségét, hogy a sziget egy bármilyen kicsiny része is kizárólagos török felügyelet alá kerüljön. Így a vonatkozó döntés azonnali visszavonását követeli.
A török államfőt nem késztette visszavonulásra az ENSZ és a nyugati diplomácia tiltakozása. Továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a sziget 1974-ben megszállt részén működő Észak-ciprusi Török Köztársaságot a nemzetközi közösségnek el kell ismernie.