rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Csúszik a magyar helyreállítási alap jóváhagyása

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
A Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen épp felveszi maszkját
A Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen épp felveszi maszkját   -   Szerzői jogok  Francisco Seco/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Vizsgálja az Európai Bizottság, hogy megkaphatja-e Magyarország a Covid-válság utáni helyreállítási tervben foglalt összegeket.

Magyarország 7,2 milliárd eurót kér a helyreállítási alapból - ezt azonban a július 12-i előzetesen Brüsszel által megszabott határidőig biztosan nem kapják meg, mivel az uniós végrehajtók elégedetlenek a magyar anti-korrupciós intézkedésekkel -írja a Politico cikke.

A Bizottságnak jövő hétfőig van ideje, hogy jóváhagyja a május 11-én benyújtott tervezetet, de jelenlegi formájában Brüsszel biztosan nem fog zöld utat adni neki. Miközben a Bizottság óvatosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a helyreállítási terv kifizetését köti-e olyan kritériumokhoz, mint amilyen a jogállamiság tiszteletben tartása, az már kiderült, hogy a magyar beadvány nem felel meg két olyan alapvető kritériumnak, mely hiányában nem küldik tovább a Magyarország által benyújtott tervezetet a Tanács elé.

Az EU koronaválság utáni helyreállítási alapjából csak azok az országok kaphatnak a szabályok szerint, amelyek nemzeti terve megfelel az összes, vagy szinte az összes országra szabott ajánlásnak (CSR - Country Specific Recommendations) és amelyekben működik olyan monitoring rendszer, mely "érdekkonfliktusok, korrupció és csalás elleni, illetve ami megakadályozza a kétszeres támogatás igénybe vételét."

Az EU-Monitor szerint a két hónapos „határidőből” való kicsúszás elsődleges, noha nem kizárólagos oka a pénzek rendeltetésszerű felhasználására és ennek ellenőrzésére vonatkozó garanciák beépítése, amelyek a jogállamisági szempontok előtérbe kerülésével tovább szigorodhatnak.

A német sajtó már arról írt, hogy teljesen befagyasztják a pénzeket

A DPA német hírügynökség keddi, nagy figyelmet keltő híre szerint az Európai Bizottság „vonakodik szabad utat adni" a magyar koronapénznek, mert "nem lát kielégítő garanciákat és óvintézkedéseket a pénzek visszaélésszerű felhasználásával szemben".

Varga Judit igazságügyi miniszter erre a Twitteren reagált, mondván, a cikk tévesen azt állítja, hogy a Bizottság visszadobta a tervet.

A cikkben szereplő német igének (weigert sich) azonban az EU-Monitor szerint legalább két olyan magyar fordítása is van, amelyek nem feltétlenül esnek egybe. Az egyik – amire az igazságügyi miniszter gondolhatott – megtagadást jelent, a másik – amiről a cikk látszik szólni – viszont azt, hogy a Bizottság „vonakodik” pozitív értékelést kiállítani a tervről. Az azonban igaz, hogy a szerdán az Európai Parlamentben a magyar melegellenes törvényről tartott vitában több EP-képviselő is azt követelte, hogy állítsák le a Magyarországnak kifizetett pénzek utalását, mivel nem teljesíti a jogállamisági kritérumokat.

"Jelenleg is tanulmányozzuk a magyar helyreállítási tervet, hogy megfelel-e a felállított kritériumoknak. Együtt dolgozunk a magyar kormánnyal és ezért nem fogunk semmit mondani, míg ez a munka le nem zárul" - mondta július hetedikén délelőtt a bizottság szóvivője.

Brüsszelben jelenleg épp Budapest válaszára várnak, miután extra garanciákat kértek a magyar kormánytól a terv jóváhagyásáért cserébe, és úgy tűnik, hogy ezek meglététől függ a továbblépés a folyamatban.

Mit vár Brüsszel?

Az egyik Magyarországhoz intézett kérés, hogy "erősítse meg a korrupcióellenes intézkedéseit, ideértve az ügyészségi munkát és a nyilvános információkhoz való hozzáférés jogát, és erősítse meg jogrendszer függetlenségét. A Bizottság szóvivője szerint a magyar terv kiértékelése folyamatban van, melyhez "hozzátartozik, hogy az értékelés megfeleljen az országra szabott ajánlások egészének vagy nagy részének és hogy a tervek biztosítsanak megfelelő ellenőrzést és auditot a pénz elköltésével kapcsolatban. Mivel hazánk nem csatlakozott az európai ügyészséghez (EPPO), ezt Brüsszelben eleve indokoltnak tartják.

A Bizottság nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mi a következő lépés ezután, de az ügyre rálátó források szerint most Budapestnek kell lépnie és változtatnia a terveken a brüsszeliek kérése szerint.

Varga később egy másik tweet-ben maga is megerősítette, hogy jelenleg is zajlanak az egyeztetések a magyar kormány és a Bizottság között. Szerinte az "új igények" Brüsszel részéről egyenes összefüggésben állnak az EU többsége által bírált „gyermekvédelmi törvénnyel” (eredeti nevén pedofiltörvénnyel). A Bizottság szóvivője szerint azonban a jogállamisági szempontok eddig is a kritériumok között voltak.

Vera Jourova uniós biztos később egyértelművé tette, hogy az ügyben még nem döntöttek. "Nem állítjuk le a Magyarországnak szánt helyreállítási pénzeket, miután a leadott tervek átnézése még folyamatban van és jelenleg is tart a vizsgálat. A német sajtónak nem volt igaza, a végső döntés pedig a Tanács kezében van."

Valószínűleg nem csak a magyar terv elfogadása csúszik szeptemberre

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a magyar helyreállítási tervet nem fogja tudni véglegesíteni a Bizottság a július 12-ei határidőig. A pillanatnyi helyzetből kiindulva így kicsi a valószínűsége (bár nem teljesen kizárható) annak, hogy a magyar dosszié odaérhet jóváhagyásra a július 26-i pénzügyminiszteri tanács elé, így pedig szeptemberre csúszhat az elbírálás. A csúszás elsősorban azért lehet kellemetlen a magyar kormánynak, mert így összeérhet a helyreállítási terv elfogadása az éves jogállami országjelentéssel, amelyet július 20-án készül bemutatni az Európai Bizottság. És ha az, mint arra sokan számítanak, felettébb kritikus lesz, akkor nehéz lesz különválasztani a két dossziét egymástól.

Nem a magyar nemzeti terv egyébként az egyetlen, amelynél csúszás lehet: a cseh- és lengyel terv sem kapta még meg a zöld jelzést a Bizottságtól, és Lengyelország, Románia, Svédország, Finnország pedig extra időt kért a leadásra.