Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Már el is küldte a Bizottság tiltakozó levelét a melegeket megbélyegző törvény miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Károly Szilágyi
Szivárványszínű zászló lobog Brüsszelben 2021. március 11-én
Szivárványszínű zászló lobog Brüsszelben 2021. március 11-én   -   Szerzői jogok  Francisco Seco/Associated Press

Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen ígéretének megfelelően levélben írta meg aggályait a Magyarországon elfogadott, pedofilellenesnek nevezett, de a melegeket is megbélyegző törvénnyel kapcsolatban.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán szégyennek nevezte a jogszabályt, és arra kérte Thierry Breton alelnököt és Didier Reynolds igazságügyi biztost, hogy még a törvényjavaslat hatálybalépése előtt tájékoztassák Varga Judit magyar igazságügyi minisztert kifogásaikról. Áder János köztársasági elnök ennek ellenére aláírta a törvényt, így az hatályossá vált.

Mint írják, "a kiskorúak védelme a pedofilokkal szemben olyan cél, amellyel az unió minden intézménye és tagországa egyetért, de ezt a jogos közérdeket használták fel arra, hogy embereket nemük és szexuális orientációjuk alapján diszkrimináljon, eltérve ezzel az Európai Unióról szóló szerződés 2. bekezdésétől, különösen az emberi jogok, a szabadság és a diszkriminációmentesség tekintetében".

A törvény ugyanis megtiltja, hogy 18 év alattiak számára propagálják, vagy bemutassák a születéskori nemtől való eltérést, a nemváltást és a homoszexualitást. Ezeket a törvény egy kategóriába helyezi a pornográfiával, és azt feltételezi, hogy negatívan képes befolyásolni a gyerekek testi és lelki fejlődését. Ezzel pedig egyértelműen megsérti az uniós jogszabályokat, megfosztja az embereket az önkifejezéstől, a szólásszabadságtól, valamint a magán- és családi élethez való joguktól - hangsúlyozza a bizottság egyik szóvivője által közzétett levélben a két biztos.

A levél szerint a magyar törvény megsérti a vállalkozás szabadságát is, mert arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy működésüket a magyar törvényekhez igazítsák. Ez először sérti a határokon átívelő műsorszolgáltatás jogát, ezt ugyanis csak kivételes esetben és átmenetileg lehet korlátozni, amennyiben az végzetes módon akadályozná a kiskorúak testi, lelki, vagy morális fejlődését. A törvény a levél szerint aránytalan, mert nem kapcsolódik a gyerekekre leselkedő veszélyekhez, és messze meghaladja a gyerekek védelmét.

A levél kiemeli, hogy "az audiovizuális műsorok és a reklámok, amelyek propagálják vagy bemutatják a nemváltást, a homoszexualitást, vagy a születéskori nemtől való eltérést, alapvető jogok tekintetében nem tekinthetők veszélynek a társadalom működése szempontjából".

Harmadsorban pedig a jogszabály sérti a belső piacot is. A törvény ugyanis megnehezíti és ellehetetleníti a másik tagországból származó szolgáltatások igénybevételét. Amennyiben a korlátozás nyomtatott termékek (például könyvek vagy magazinok) terjesztését érinti, abban az esetben az áruk szabad mozgását befolyásolja. A levél írói ezért arra kérik Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy tisztázzák a törvény szövegét, hogy mi minősül "propagálásnak" vagy "bemutatásnak".

A levél végén az Európai Bizottság alelnöke és az igazságügyi biztos kiemelte, hogy szükségesnek tartják a "konstruktív párbeszédet" a bizottság és a magyar hatóságok között, még a törvény hatályba lépése előtt. Ha ezelőtt hatályba lép a törvény, abban az esetben az Európai Bizottság lépéseket fog tenni, az uniós alapszerződésben meghatározott hatalmával élve.

A magyar jogszabály ellen nem csak az Európai Bizottság tiltakozik, hanem az Unió 16 állama is. Az közös levelüket Alexander de Croo belga miniszterelnök is közzétette a Twitteren.

Az Európai Bizottság még június 30. előtt szeretné megkapni a választ a magyar minisztertől.