rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mit tesz a légszennyezés ellen az Európai Bizottság? Interjú a környezetért felelős uniós biztossal

Access to the comments Kommentek
Írta: Shona Murray  & euronews
euronews_icons_loading
Mit tesz a légszennyezés ellen az Európai Bizottság? Interjú a környezetért felelős uniós biztossal
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Az Európai Unió és a világ minden állama szembesül a klímaváltozás hatásaival, az ez elleni, illetve a légszennyezés elleni küzdelem egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel. Milyen tervei vannak az Európai Bizottságnak? **Global Conversation című műsorunkban a héten Shona Murray készített interjút az Európai Unió környezetért, óceánokért és halászatért felelős biztosával, Virginijus Sinkevičius-szal.**

--

Itt van velünk az Európai Unió környezetért, óceánokért és halászatért felelős biztosa, Virginijus Sinkevičius, üdvözlöm a Global Conversation-ben az Euronews -on.

Köszönöm a meghívást.

Nagyon ambíciózus célkitűzéseik vannak a szárazföldi, a tengeri és a légszennyezés megfékezésére. De miként fogják ezeket átültetni a gyakorlatba?

Először is, a leggyakoribb hozzáállás a légszennyezéshez az, hogy úgy teszünk, mintha a jelenség nem létezne - ezzel azonban a helyzet nagyon bonyolulttá válik. Ez történik jelenleg velünk. A légszennyezés korai elhalálozást okozhat. Betegségek vezethetők vissza rá. Sokféle ökoszisztémát, pusztítást okoz a légszennyezés. És nem valahol messze tőlünk, hanem itt, at EU-ban történik velünk. Gyorsan kell cselekednünk tehát. Nagyon büszke vagyok, hogy a Bizottság nemrég elfogadta a Zéró Szennyezés Akciótervet. A kifejezésen azt értjük, hogy a szennyezés mértékét olyan szintre kell leszorítani, amely már nem veszélyezteti az emberi egészséget, az ökoszisztémánkat. Ez egy ambíciózus cél, de időigényes. 2050-ig szeretnénk megvalósítani, de 2030-ig rengeteg tennivaló lesz még. Például, a tengeri szennyezés, a műanyag-szemét esetén 30 százalékkal szeretnék a szennyezésé mértékét visszaszorítani. Különböző intézkedéseket latolgatunk. Szerintem a jelenlegi járvány egy figyelmeztető jelzés, most van az idő, amikor be kell látnunk, hogy másként kell tennünk a dolgainkat.

Ön azt mondja, hogy a járvány egy fontos lehetőség, és azt látjuk, hogy most kisebb az ipari tevékenységből származó károsanyag-kibocsátás, kevesebb autót gyártanak és így tovább. De honnan tudhatjuk, hogy ha vége lesz a járványnak, mindenkit beoltanak, különösen Európában, akkor nem folytatódik minden ugyanúgy, mint azelőtt? Az iparnak nincsenek szennyezés-csökkentési ambíciói.

Teljesen igaza van. Ha nem teszünk semmit, a számok újra vissza fognak állni, sőt, lehet, hogy romlani is fognak, hiszen a tendenciák erre mutatnak. Éppen ezért dolgoztuk ki a Zéró Szennyezés Akciótervet, amely különböző területeket érint.

Azt mondanám, hogy három lényegi területen kezdeményezünk változtatást: az energia, a közlekedés és - ahogy előbb említettem - a vegyianyag-gyártás területén. Ezek azok a szektorok, amelyekre koncentrálunk, és a közlekedés terén nagyon sokféle eszköz van a változtatásra.

Először is, együtt kell működnünk az önkormányzatokkal és a kormányzatokkal, meg kell nézni, milyen befektetéseik vannak a közlekedési rendszereikbe, hogy minél vonzóbbá tegyék azokat a lakosság számára, illetve a minden más közlekedési megoldást segíteni kell. A Bizottság készen áll erre. De mindenek előtt van egy egyedülálló lehetőség most a finanszírozásra, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) révén: minden tagállam hatalmas mennyiségű pénzhez juthat ebből a gazdasági helyreállításhoz.

Mielőtt rátérnénk a helyreállítás alap szerepére, hiszen az alapvető fontosságú, beszéljünk még a vegyianyag-szennyezésről. Tudna néhány példát mondani arra, hogyan fogja az ipari szektor visszafogni a károsanyag-kibocsátást? Új szabályozás lesz a veszélyes műanyag, a növényvédő szerek kezeléséről, az autógyártásról?

Először is, ha konkrétan a vegyianyag-szennyezésről beszélünk, akkor elsősorban arról kell szólnunk, hogy miként lehet ettől megszabadulni, ezt valamivel helyettesíteni. Amíg egy anyag veszélyességét nem bizonyítják, addig nem lehet kivonni a forgalomból. Természetesen addig is fontos a kutatás és fejlesztés új, ezeket helyettesítő anyagok kifejlesztésére. Az a cél, hogy minden veszélyes anyagot tiszta forrású anyagokkal helyettesítsünk a piacon.

Jelenleg egy nagyon egyenlőtlen szabályozásunk van: egyes termékek gyártását egy ideig tiltják, más hasonló termékekét nem. És ezen termékek akár gyermekek, nők és idősek is fogyasztják, használják. Vannak társadalmi csoportok, amelyek veszélyeztetettebbek, őket kell elsősorban védenünk. Muszáj lesz hozzányúlnunk a vegyianyag-szabályozáshoz, de ehhez természetesen nagyon szoros együttműködésben kell állnunk az érdekeltekkel. Ők is pontosan tudják, hogy a változás elodázhatatlan, ugyanakkor aki először lép, előnybe kerül, és ez egyúttal egy lehetőség is, hogy a kutatások és fejlesztések révén előrelépjünk.

Volt egy félelem azzal kapcsolatban, hogy a brexitet követően verseny lesz az EU és az Egyesült Királyság között bizonyos kereskedelmi ügyletek miatt. A szabványok, minőségi feltételek terén nagy verseny van, és látható, hogy az Egyesült Királyság lejjebbre teszi lécet, hogy több üzletet tudjon kötni. Vállalni fogja az EU, hogy tartja a sztenderdjeit még annak az árán is, hogy ezzel kevesebb kereskedelmi forgalma lesz?

Azt mondanám, hogy elég egyértelmű, hogy az EU fenntartja vezető szerepét ebben, és még meg is erősíti. Előbb említettük a vegyianyagok ügyét, de van még sok más szektor, ahol szintén változás várható. Nyár után, szeptember környékén egy nagy kezdeményezést indítunk útjára: át fogjuk vizsgálni az utánpótlási láncokat, és minden olyan termék, amelyet erdőt kirtásával állítanak elő, hátrányba fog kerülni. Ez egy nagy áttörés, és ez is bizonyítja, hogy mi a mércét magasan tartjuk.

Ön előbb említette a helyreállítási alapot. Minden bizonnyal ez egy óriási, rendelkezésre álló pénzösszeg, ilyen még nem volt. És azt is tudjuk, hogy ennek a pénznek az elköltését a zöld projektek bevezetéséhet kötötték. De honnan tudjuk, hogy a tagállamok ezt a pénzt valóban a rendszereik átalakítására költik: a fenntartható mezőgazdasági tevékenységek, gyártás és iprai tevékenységek kialakítására? Az ngo-k sokszor azzal vádolják az EU-t, hogy csak beszélnek a zöld projektekről, de nem vasalják be azt a tagállamokon.

Természetesen a környzetvédelmi ngo-k és mások is közelről figyelik a helyreállítási alap terveinek megvalósítását, a tagállamok egyelőre ezekre a projektekre jelentkeznek. A Bizottság e terén is szorosan együttműködik a tagállamokkal. Az a célunk, hogy a 37 százalékos klímacélunk elérésében segítséget tudjunk nyújtani.

Hat nagyon konkrét intézkedést vezettünk be, ezek segítségével ellenőrizzük a tervek megvalósítását. Másodsorban pedig, a tagállamok ígéretet tettek a környezeti károkozás elkerülésére, ezt gyakorlatba kell átültetniük, és ezeket ellenőrizzük is, amint a projektek elindulnak. Fontos, hogy amikor egy lépést előre teszünk, nehpgy kettőt vissza is lépjünk egyúttal. A terveknek tehát a célkitűzésekkel összhangban kell megvalósulniuk, mind a digitális, mind a zöld átalakítás során.

Sinkevicius biztos úr, köszönöm, hogy a Global Conversation vendége volt itt, az Euronews-on.

Köszönöm én is.

---