A korlátozás célja, hogy csökkenjen a találkozások száma, és ez megszakítsa a fertőzési láncot. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy beteljesíti-e célját az óvintézkedés.
HIRDETÉSA kijárási korlátozás célja, hogy csökkenjen a találkozások száma, és ez megszakítsa a fertőzési láncot. Mennyire hatásos ez a óvintézkedés? Ezt vizsgálták az Oxfordi Egyetem kutatói.
A napjainkban megismert közegészségügyi szabályok mindegyike az emberi érintkezések számát szeretné csökkenteni, de ezek a szabályok csak együtt hatékonyak, önállóan egyik sem képes megállítani a vírust.
Az Oxfordi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az éjszakai kijárási tilalom a SARS-CoV2 terjedését 13 százalékkal tudja csökkenteni. A kutatók 41 országban vizsgálták a fertőzés terjedését csökkentő, nem gyógyszeres módszerek hatékonyságát. Az összehasonlító kutatás eredményei szerint a 10 főnél nagyobb összejövetelek tiltása és az egyetemek bezárása a legjobb gyógyszermentes mód a fertőzés csökkentésére.
A berlini műszaki egyetem kutatása szerint az esti és éjszakai kijárási tilalom leginkább a magántalálkozók gyakoriságát csökkenti. A január közepén (tehát még a brit variáns németországi megjelenése előtt) elvégzett kutatás szerint az éjszakai tilalom felére tudja csökkenteni a privátszférában történő fertőzést. A kutatók abból indultak ki, hogy a magáncélú találkozókon az emberek nem hordanak maszkot.
A kijárási tilalomnak negatív hatása is lehet, mert az emberek ilyenkor hajlamosak titokban találkozni, ahol még kevésbé elővigyázatosak - írták nyílt levelükben német aeroszolkutatók.
Álláspontjuk szerint egy esti séta a szabadban sokkal kevésbé fertőzésveszélyes, mint egy lakásban, vagy egy étterem hátsó termében, titokban találkozni.
A zárt tér az igazán veszélyes
A levegőben lebegő apró részecskék kutatói szerint elhanyagolható mértékben fertőződnek az egymás mellett elsétáló emberek. A szakemberek kiemelték, hogy a zárt tér az igazán veszélyes, az idősotthonok, az iskolák, a kóruspróbák, a buszos kirándulások, az aeroszolkutatók szerint az emberek figyelmét ezekre a gócpontokra kellene felhívni.
A levél úgy fogalmaz: "egy sétálóutcában maszkot hordani, de utána egy szobában maszk nélkül kávézni az ismerősökkel nem véd meg".
A német aeroszolkutatók hat pontban foglalták össze javaslataikat:
1. A fertőzés elsősorban zárt térben terjed, ezért minél kevesebb időt kell zárt térben tölteni olyan emberekkel, akikkel nem egy háztatrtásban élünk. Nem csak azok veszélyesek, akik épp ott vannak, előfordulhat, hogy a zárt térben korábban járt egy fertőzött ember, aki otthagyta a vírust.
2. A fertőzésveszély annál jobban nő, minél több időt töltünk a fertőzött légtérben. Ezért érdemes minél rövidebb ideig idegenekkel egy légtérben tartózkodni.
3. Érdemes minél többször szellőztetni és huzatot csinálni.
4. Fontos a jó minőségű maszk hordása. A maszk áteresztőképessége legalább olyan fontos, mint az, hogy arcunkra jól rásimuljon, ne engedjen be "fals levegőt".
5. Légtisztítót minden olyan helyen érdemes üzemeltetni, ahol sok ember huzamosabb ideig kénytelen együtt lenni. Ilyenek az idősotthonok, gondozóházak, irodák, munkahelyek.
6. Nagy légterű helyiségekben alacsonyabb a fertőzésveszély. Istentiszteleteket, mozi- és színházi előadásokat, koncerteket ezért érdemes jól szellőző, nagy csarnokokban tartani, még jobb, ha szabadtéren tartják ezeket.