A 2018-as törvény szinte minden esetben bűncselekménnyé nyilvánította a menedékkérelem beadását és az ahhoz való segítségnyújtást.
HIRDETÉSAthanasios Rantos főtanácsnok állásfoglalásában azt írta, hogy a 2018-as, Stop Sorosként elhíresült bevándorlási törvénycsomag több eleme is uniós jogba ütközik.
A törvénycsomag bűncselekménnyé nyilvánította, ha valaki úgy kezdeményezi a nemzetközi menedékjogon alapuló védelem megszerzését Magyarországon, hogy erre nem volt jogosult. Ugyanakkor a nemzetközi védelem megszerzéséhez új kizáró okot csatoltak: ha a menedékkérő biztonságos tranzitországon keresztül érkezett Magyarországra, azzal eleve kizárta magát az eljárásból. Ezzel gyakorlatilag olyan jogi helyzet állt elő, hogy Magyarország, bár kötelezettséget vállalt a menekültek befogadására, mindenkit kizárhatott, hiszen Magyarországra csak biztonságos országokon keresztül lehet eljutni. (Ezt az elfogadhatatlansági okot azonban 2020. márciusában már jogellenesnek nyilvánította az Európai Unió Bírósága.) A Magyarországon kopogtató menedékkérő e szabályok alapján soha nem volt jogosult nemzetközi védelemre, és mint ilyen, bűncselekményt is követett el, mivel úgy kérelmezte a menekültstátuszt, hogy nem volt rá jogosult.
A Stop Soros törvénycsomag bűncselekménynek nyilvánította azt a szervező tevékenységet is, amely arra irányul, hogy nemzetközi védelem megszerzéséért eljárást indíthassanak olyanok, akik arra nem jogosultak. Ezt a jogszabályt az indokolta, hogy nemzetközi civil szervezetek sikeres jogi eljárásokat indítottak Magyarországon és nemzetközi fórumokon is azért, hogy egyes menedékkérők megkapják a menekültstátuszt. Vagyis a törvény kimondta, hogy senki, aki Magyarországtól menedékjogot kér (Nikola Gruevszki kivételével) nem felel meg a nemzetközi védelem megadásának feltételeinek. Mivel ennek ellenére menekültstátuszt kér, bűnöző is. Aki közben jogi tanácsokat, képviseletet biztosít számára, esetleg pernyertességhez segíti az igazságszolgáltatás előtt, az is bűnöző.
A biztonságos tranzitországra vonatkozó kitétel érvénytelenségét már korábban kimondta az Európai Unió Bírósága. A most kiadott főtanácsnoki vélemény azt mondta ki, hogy a menedékkérelem beadásának és az ehhez nyújtott jogi segítségnek a kriminalizálása ellentétes azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Magyarország az Európai Unió tagjaként vállalt. A főtanácsnoki állásfoglalást rendszerint azonos tartalmú ítélet követi.