rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Álhírek, összeesküvés-elméletek és kormánnyal szembeni bizalmatlanság fűti a cseh oltásellenességet

Andrej Babiš cseh miniszterelnök megkapja a koronavírus elleni oltást 2020. december 27-én
Andrej Babiš cseh miniszterelnök megkapja a koronavírus elleni oltást 2020. december 27-én   -   Szerzői jogok  Petr David Josek/AP Photo
Betűméret Aa Aa

Európa legtöbb országában a koronavírus okozta betegség legveszélyeztetettebb csoportok, például az egészségügy dolgozók és az idősek oltását kezdték meg legelőször.

Csehországban azonban ez máshogy történt.

Az első vakcinát Andrej Babiš miniszterelnöknek adták be, hogy növeljék az országban az oltások iránti bizalmat.

Ez is része volt annak a kormányzati kampánynak, amivel az általános oltásellenességet próbálták csökkenteni, amely olyan nagy fokú, hogy politikusok amiatt aggódnak, hogy nem lesznek képesek beoltani a lakosság kétharmadát, ami nélkülözhetetlen lenne a lakosság védettségéhez.

Szakértők szerint az egyes országok teljes lakosságának 60-70 százalékát kellene beoltani ahhoz, hogy a koronavírus okozta veszély megszűnjön.

Mennyire bizalmatlanok a csehek az oltással szemben?

A STEM közvélemény-kutató decemberben végzett felmérése szerint a csehek 40 százaléka oltatná be magát, ha lenne vakcina. Ez az arány az egyik legalacsonyabb Európában.

Az olmüci Palacky Egyetem Sinophone Borderlands projektének felmérése ennél is rosszabb képet festett: a megkérdezettek 30 százaléka mondta azt, hogy beoltatná magát a koronavírus ellen. A Franciak 31 százaléka oltatna, a németeknél ez az arány 52 százalék, Nagy-Britanniában pedig a megkérdezettek 62 százaléka kér vakcinát.

Magyarországon az Euronews megbízásából az Opinio végzett reprezentatív kutatást decemberben, amiből az derült ki, hogy a megkérdezettek 13 százaléka oltatna biztosan, 47 százalék teljesen elutasította a vakcinát, 36 százalék pedig még nem döntötte el, hogy beadatná-e magának az oltóanyagot.

Miért nem bíznak az oltásban a csehek?

A Palacky Egyetem kutatásvezetője, Richard Q. Turcsanyi szerint Kelet-Európában általánosan nagyobb a szkepticizmus a vakcina iránt, mint Nyugat-Európában.

Turcsanyi a cseh helyzetet a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, a széleskörűen elterjedt hamis információk, az orosz propaganda és a tudomány félreértelmezésének egyfajta keverékeként jellemi.

Miután Babiš megkapta a védőoltás, azonnal megjelentek különféle összeesküvés-elméletek a közösségi médiában. Ezek egy része azt magyarázta, hogy nem lehetett látni, ahogy tű behatol a miniszterelnök bőrébe, tehát nem is kapott oltást. Egy másik elmélet szerint pedig Babiš csak placebót kapott.

Az oltásokkal szembeni bizalmatlanság oka, hogy a vakcina „sietve” lett kifejlesztve, ezért nem tesztelték megfelelően, hogy hatékony, illetve hogy biztonságos-e, miközben a nyilvánosságot nem tájékoztatják megfelelően az esetlegesen felmerülő melléhatásokról – mondta David Formanek, a Nyisd Meg az Elméd (Otevři svou mysl) nevű weboldal készítője, akinek húszezer követője a Facebookon.

Formanek hónapok óta azt hirdeti a közösségi médiában, hogy a koronavírus tejedésének megfékezésére bevezetett korlátozások csak a hatalom újabb eszközei arra, hogy irányítsák a tömegeket, de más összeesküvés-elméleteket is gyakran posztol.

A csehek problémás médiafogyasztók

Jan Cemper, a hamis hírek ellen küzdő Manipulátoři.cz főszerkesztője szerint az elmúlt hónapokban több online csoport is megjelent, amelyek valótlan információt terjesztenek a koronavírus elleni vakcinákról.

Csehországban baj van a médiafogyasztással. Az emberek nem ellenőrzik azt, amit az interneten látnak és olvasnak – mondta Camper, és hozzátette, hogy évek óta rengeteget a valótlan információ az interneten, a folyamat nem a koronavírussal indult.

2018-ban a kanyaró okozott járványt Prágában, amit az egészségügyi miniszter szerint egyértelműen az oltásellenesség okozott.

Milyen szerepe van a kormánnyal szembeni bizalmatlanségnak az oltás elutasításában?

Tehát vannak történelmi és kulturális okai annak, hogy a csehek szkeptikusak a koronavírus elleni vakcinákkal szemben. De vajon a kormányzat milyen szerepet játszik ebben?

A milliárdos populista Andrej Babiš 2017 óta tölti be a miniszterelnöki posztot, miközben az EU jelenleg is csalás miatt vizsgálódott a cégeinél.

A szocializmus végét elhozó 1989-es Bársonyos forradalom óta nem voltak annyian Prága utcáin, mint tavaly, amikor azért tüntettek Andrej Babiš és Milos Zeman államfő ellen, mert túlzott hatalmat akartak maguknak, és az autokrácia irányába formálták a demokratikus berendezkedést.

A megingott bizalom helyreállítását pedig az sem segítette, ahogy a kormány a koronavírus-járványt kezelte: a kezdeti sikeres hónapok után egyre kaotikusabb lett a védekezés.

És bár Csehország január végéig 355 ezer vakcinát kap, részeként az idei évre megrendelt 15,9 millió adagnak, a problémát az emberek oltási hajlandósága jelenti. Egészen pontosan az, hogy sokan nem hajlandóak oltatni.

A lekötött vakcinából kényelmesen megoldható a lakosság 70 százalékának beoltása, az emberek többsége azonban elutasítja a vakciánt – mondta a nemzeti egészségügyi bizottság helyettes vezetője, Miloslav Janulík.

Az oltással szembeni bizalom helyreállításának egyik első lépése Andrej Babiš nyilvános beoltása volt. Camper szerint bár ez jó üzenet, a csehek többsége egyelőre vár, és majd később dönt arról, hogy kérjen-e vakcinát.