rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tényleg Brüsszel a hibás az oltóanyagbeszerzés lassúsága miatt?

euronews_icons_loading
A Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcina
A Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcina   -   Szerzői jogok  MTI/Komka Péter
Betűméret Aa Aa

Védelmébe vette az unió oltási programját Sztella Kiriakidész egészségügyi biztos. Szerinte a jelenlegi oltóanyag-hiány nem az elrontott rendelések miatt van, hanem a szűkös gyártói kapacitás miatt. Menczer Tamás külügyi államtitkár szerint viszont Brüsszel a hibás.

_Javítás: a cikk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy az EU 300 millió dózist rendelt a Pfizer-BioNtech oltóanyagából. Valójában 200 millió dózist rendeltek és 100 millió adagról folynak a tárgyalások. (A szerk.) _

"Brüsszel hibái miatt vagyunk lemaradva a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban Amerikához, Angliához és Izraelhez képest" - ezt mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért felelős államtitkára egy Facebook-videóban.

A politikus azt mondta, az Európai Bizottság csak tavaly novemberben kötött szerződést a Pfizer nevű gyártóval, miközben Amerika és Anglia már júliusban megkötötte a szerződését, ráadásul sokkal nagyobb mennyiségre. Van olyan ország is, amely többet fizetett a vakcináért, de meg is kapja azt; ebben is "hibázott Brüsszel, hiszen emberélet nem múlhat pénzen" - hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint ez az oka annak, hogy nem kap több vakcinát Magyarország.

A brüsszeli vakcinabeszerzés lényege az, hogy a 27 tagállam helyett a bizottság tárgyal és köt egyezséget a gyártókkal, így az összes ország egyenlő feltételekkel jut oltóanyaghoz. Az Európában eddig egyedüliként jóváhagyott Pfizer-BioNtech oltóanyagból 200 milliót rendeltek és további százmillió dózisról folynak a tárgyalások. Ez megegyezik az Egyesült Államok által rendelt 200 milliós tétellel. Vagyis ezen a ponton nem áll meg Menczer Tamás megállapítása arról, hogy "sokkal nagyobb mennyiséget" rendeltek volna.

Az unió eddig hat céggel állapodott meg, ha az összes összesen körülbelül kétmilliárd dózis megvásárlásáról. A szállításokat negyedévekre lebontva ütemezték. Az Euronews megkérdezte a késlekedés okáról az unió egészségügyi biztosát, Sztella Kiriakidészt, aki szerint ennek nincs köze a szerződésekben lekötött darabszámhoz, inkább a gyártók korlátozott kapacitása miatt akadozik az ellátás.

"Amikor júniusban elindítottuk az oltási stratégiát, akkor nagy volt a bizonytalanság abban, hogy lesznek-e sikeres oltóanyagok, illetve hány ilyen lesz. Az elmúlt hónapokban egy hat oltóanyagból álló portfóliót hoztunk létre, ezek közül a BioNTech/Pfizer oltóanyagát már engedélyezték és az összes tagállamban használni kezdték. Hamarosan jóváhagyhatják a Moderna oltóanyagát is. Szerintem nincs késlekedés. A mostani nehézségek nincsenek összefüggésben a megrendelésekkel, hanem inkább azzal, hogy szűk keresztmetszetek vannak a gyártásban. Ez azonban javulni fog a következő hetekben és hónapokban" - mondta az unió egészségügyi biztosa.

A szűk keresztmetszet kérdése akkor oldódhat majd meg, ha egyszerre több gyártó terméke is a piacra lép. A héten megkaphatja az uniós engedélyt a Moderna cég oltóanyaga, Sztella Kiriakidész pedig további egy, vagy két oltóanyag bevezetésére számít a következő két hónapban. Bizottsági forrásaink szerint az év első felében lehet arra számítani, hogy az átlagemberek tömeges oltása is megkezdődik.

És van még egy ok, amiért Európa egy hónapos késésben van a Menczer Tamás által említett országokhoz, vagyis az Egyesült Államokhoz, az Egyesült Királysághoz, illetve Izraelhez képest. Ez pedig az engedélyeztetés. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is vészhelyzeti engedélyezéssel vezették be a piacra a Pfizer, illetve az Egyesült Királyságban az AstraZeneca oltóanyagát, ilyen lehetőség nincs az Európai Bizottság kezében.

Az Európai Gyógyszerügynökség gyorsított eljárással kezeli az oltóanyagok több ezer oldala dokumentációját, illetve a tesztek eredményeit és ezután dönt az engedélyezésről. Ez lényegesen szigorúbb eljárás, mint az Amerikában, vagy az Egyesült Királyságban kiadott vészhelyzeti engedély, és lényegesen kevesebb kockázatot is jelent. Ettől az engedélyeztetési eljárástól csak a tagállamok térhetnek el és ők adhatnak engedélyt a vészhelyzetre hivatkozva az egyes gyártók termékeinek.

Vagyis Magyarország egy hónappal ezelőtt, az Egyesült Királysággal egy időben is adhatott volna ilyen különleges engedélyt a Pfizer/BioNtech oltóanyagának felhasználására. Ebben az esetben azonban az összes felelősség és kártérítési igény a magyar kormányt terhelte volna.