Lövészárokban alszanak az örmény katonák

HIRDETÉS

Örmény lövészárkok szabdalják Hegyi-Karabahot. Csendes estéken hallani az azeri harcosokat, olyan közel vannak. Az örmény Agman várost ezek a fiatalok védik. Van köztük kezdő pilóta, szakács és informatikus. Mindannyian tizennyolc és húsz év közöttiek.

Az Azerbajdzsán és Örményország között szeptember végén, az Azerbajdzsánhoz tartozó, de kizárólag keresztény örmények lakta Hegyi-Karabahban kirobbant összecsapások jelentik számukra az első háborút. Huszonnyolc éves parancsnokuk szerint ezek a fiatalok készen állnak a kemény harcokra.

— Ez a végzetünk. Az örmény emberek végezete. Mindenre készek vagyunk, teljes szívünkből készek vagyunk harcolni – mondta az egyik örmény katona.

Nekik ez a lövészárok az otthonuk szeptember 27-e óta. A hálóban négyen alszanak, felváltva. A konyhában szigorú rendet tart az egyik katona, aki a harcok előtt szakácsként dolgozott Hegyi-Karabahban.

Az azeri és az örmény haderők eddig főleg nehézfegyverekkel és rakétákkal lőtték egymást, a célpontok a frontvonaltól távolabbi nagyvárosok voltak, például Hegyi-Karabah legnagyobb városa, Sztyepanakert, azeri oldalon pedig Azerbajdzsán második legnagyobb városa, Gandzsa.

Az elmúlt három hét ezért viszonylag csendesen telt a frontvonalon. És bár a napos idő szárazon tartja a lövészárkot, a tél gyorsan közelít a Kaukázusban.

— Ezeket a lövészárkokat még az örmény-azeri háború idején ásták, az 1990-es évek elején, de azóta is folyamatosan fejlesztették. Az azeri erők innen nagyjából egy kilométerre vannak – mondta az Euronews tudósítója, Amanda Coakley.

Szombat reggel erős robbanás zaja rázta meg örmény oldalon a Hegyi-Karabah fővárosának tartott Sztyepanakertet, míg Azerbajdzsánban arról számoltak be, hogy Gandzsa városát érte rakétatalálat, melyben tíz civil életét vesztette. Miután az egy hete kötött humanitárius tűzszünet félnapig sem tartott, és mindkét fél folytatja a háborús retorikát, ezek a fiatalok továbbra sem mehetnek haza.