A korzikai csúcson szó volt a migrációról, Líbiáról és Észak-Afrikáról is.
Közelebb kerültek az álláspontok, de konkrét döntés nem született a mediterrán térség uniós országainak korzikai tanácskozásán.
A házigazda francia köztársasági elnök kitart amellett, hogy csak egységes európai fellépéssel sikerülhet véget vetni a Görögország és Törökország között zajló, a mélytengeri földgázkincs kitermelése körül kialakult, egyre élesebb hangvételű vitának.
A francia diplomácia egyértelműen Athén pártját fogja, és ezt nehezményezi a török kormány mondván, hogy a francia elnök a gyarmatosító hozzáállásával rendezkedik egy olyan térségben, amely még csak nem is határos Franciaországgal.
Emmanuel Macron a korzikai tanácskozás után azt mondta, céljuk egyértelműen az, hogy helyreállítsák a normális viszonyrendszert, és így biztosítsák a térség stabilitását. El kell érniük, hogy Törökország felhagyjon az egyoldalú akcióival, el kell érniük, hogy leállítsa a kutató fúrásokat, és tiszteletben tartsa a Líbiát sújtó fegyverembargót.
A görög kormányfő a kelet felől érkező menedékkérők jelentette, már régen kezelhetetlenné vált problémáról beszélt mondván, ideje volna, hogy az Európai Unió valódi segítséget nyújtson a görög hatóságoknak.
Kiriákosz Micotákisz úgy fogalmazott, hogy szembe kell néznünk végre a valódi helyzettel. Görögország, mint több más dél-európai állam is, egy olyan elviselhetetlen terhet cipel, amely tulajdonképpen egész Európáé. Eljött az idő, hogy Európa tettekre váltsa a szavakat, és tényleges segítséget nyújtson ennek a problémának a megoldásában.
Az Unió déli államainak csúcsértekezletén a görög-török tengerjogi vita és a migráció mellett szó volt a líbiai válságról, illetve az észak-afrikai államok és az EU kapcsolatáról is csütörtökön Korzikán.