Az ellenzék jelöltje folyamatosan erősödik, hiába vádolja a közmédia azzal, hogy Soros György embere.
HIRDETÉS**A vártnál kiélezettebb versenyt hozhat a vasárnap kezdődő lengyel elnökválasztás. Az ellenzéki Polgári Platform jelöltje, Rafal Trzaskowski támogatottsága folyamatosan nő a közvélemény-kutatások szerint. **
Varsó liberális polgármestere mindössze egy hónapja szállt be a versenybe, és a lengyel közmédia folyamatosan támadja: Soros György emberének nevezi, és azzal vádolja, hogy hatalomra kerülése esetén a hazai helyett a külföldi érdekeket fogja kiszolgálni. A köztelevízió egyik politikai műsorában az is elhangzott, hogy Trzaskowski több százmilliárd złotyt venne el a lengyel családoktól, hogy a holokauszt túlélőinek, illetve az áldozatok leszármazottainak adja oda kárpótlás gyanánt.
A vasárnapi első fordulón továbbra is a hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda a fő esélyes. A kormányon lévő Jog és Igazságosság párt jelöltje nagyjából 44 százalékra számíthat, ami kevés az azonnali győzelemhez, ahhoz ugyanis a szavazok legalább 50 százalékára van szükség. A két héttel később esedékes második fordulóba már csak két jelölt jut be, és a felmérések szerint ott akár tizedszázalékok is dönthetnek Duda és Trzaskowski között.
A korábban biztos befutónak látszó államfő szerdán Washingtonba látogat, hogy Donald Trump segítségével növelje támogatói számát a választás előtt. Duda az amerikai elnök egyik legstabilabb szövetségesének számít Európában, többek között azért, mert Lengyelország Trump igényeinek megfelelve növelte katonai kiadásait, és amerikai fegyverrendszereket vásárolt a közelmúltban.
Valódi hatalom
Az ötévente választott lengyel államfő jogosítványai valamivel erősebbek, mint a magyar köztársasági elnökéi. Megvétózhat törvényeket, melyeket ezt követően a Szejm csak minősített, háromötödös többséggel fogadhat el. Több fontos állami intézmény vezetőinek kiválasztásában is szerepe van, például a jegybankelnököt és a médiatanács tagjainak egy részét is ő jelöli.
A lengyel igazságügyi rendszer reformjáról jelenleg zajló vita kapcsán fontos tényező, hogy az államfő az országos igazságügyi tanács javaslatára dönt a bírák kinevezéséről, ő nevezi ki a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökét is. Amennyiben Andrzej Duda megnyeri a választást, az komoly lendületet adhat a kormánynak, egy ellenzéki győzelem viszont megnehezítheti az EU-ban sokat kritizált igazságügyi reform végrehajtását.