rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Deutsch Tamás: az uniós bírálatok súrolják a rasszizmus határát

euronews_icons_loading
Deutsch Tamás
Deutsch Tamás   -   Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

Rasszizmusról, szobordöntésekről és az uniós költségvetés tervezetéről beszélgettünk Deutsch Tamással, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjével. Szerinte ostoba és hajmeresztő logika alapján döntik a szobrokat Nyugat-Európában és Magyarországgal szemben is előítéletes, a rasszizmus határát súroló kampány zajlik Brüsszelben. Az uniós gazdaságélénkítő-csomag mostani tervezete szerinte igazságtalanul bünteti Magyarországot, ezért a kormány határozott és kemény fellépésre készül.

Zsíros Sándor, Euronews:

"Európát elérte a Black Lives Matter tüntetéshullámának egy olyan része, amelyben szobrokat döntenek le. Churchill szobrát Angliában rendőrök védik, Kolumbusz szobrát lefejezték. Ön szerint Magyarországon szükséges vitázni a múlttal való szembenézésről és a rasszizmusról?"

Deutsch Tamás, EP-képviselő:

"Olyasmivel találkozik ma az Amerikai Egyesült államok közvéleménye, olyasmit látnak a nyugat-európai országok, amit mi ötven hatvan évvel ezelőtt már kénytelenek voltunk megtapasztalni itt Közép-Európában és Kelet-Európában, amikor a kommunisták hatalomra kerültek. Akkor az Internacionálé az ő nemzetközi himnuszuk szövegének megfelelően úgy viselkedtek, hogy a múltat végképp el kell törölni és a múlt eltörlése érdekében folytatott erőszakos hatalmi törekvésük lesz az utolsó harc, amit meg kell harcolni. És szobrot döntögettek. Természetesen próbálták hihetetlenül igazságtalan és szelektív módon újraírni Magyarország, Lengyelország és a cseh nemzet vagy Csehszlovákia történetét. Én azt gondolom hogy ez ijesztő volt. Súlyos károkat okozott az a magatartás és ijesztő a jelenben is, amikor ilyen agresszív, a múltat öncélú hatalmi törekvések jegyében erőszakosan újraíró törekvésekkel találkoznak az emberek."

Euronews:

"Mit tart szelektívnek a Black Lives Matter megmozdulásai kapcsán?"

Deutsch Tamás, EP-képviselő:

"Már sok elemzés világossá tette, teljesen ostoba és hajmeresztő történelmietlen logika az, amikor a brit vagy az észak-amerikai, vagy más nyugat európai országok nemzeti történelmének kiemelkedő személyiségeinek 100, 200, vagy 300 évvel ezelőtt megtartott szónoklatait vagy éppen írásműveit a huszonegyedik század szélsőségesen liberális mainstream politikai logikája alapján próbálják értékelni. Ez az a megközelítés amelyik oda vezet hogy a Waczak Szálló egyik egyébként rendkívül szórakoztató, ironikus, épp a rasszizmussal szemben iróniát mutató részét másfél vagy két napra egy nagy videomegosztó cég betiltotta, mert ott egy szenilis tábornok egyébként az afroamerikaiakról vagy a négerekről mint niggerekről beszél. De hát éppenséggel az irónia nyelvén próbálták megfogalmazni azt hogy mennyire tarthatatlan ez a logika. Azt tudom mondani hogy hogy a rasszizmus elleni fellépés jegyében Churchill-szobrot rombolni ez még a szélsőségesen baloldali és teljesen köldöknézően liberális megközelítésben is túlzás.

A rasszizmus elleni fellépés jegyében Churchill-szobrot rombolni ez még a szélsőségesen baloldali és teljesen köldöknézően liberális megközelítésben is túlzás.

Tehát jóérzésű baloldali és jóérzésű liberális közéleti emberek is felemelik a szavukat. De ezekkel a jelenségekkel szemben - még egyszer mondom nem a rasszizmus elleni fellépésről beszélünk most nem az egyenlőtlenségek elleni küzdelemről - hanem arról hogy valójában a rasszizmus elleni fellépés jegyében elfogadható-e, hogy Kolombusz-szobrokat döntögetnek szerte a világon. Megítélésem szerint ez költői túlzás és leginkább a Mao Ce-tung vezette kommunista Kínai Népköztársaságnak a kulturális forradalom során elkövetett és a világ kulturális örökségét támadó fellépésére hasonlít."

Euronews:

"A magyarországi vészhelyzeti törvény jogszabály az európai viták kereszttüzébe került. Nyilván kiderült az elmúlt két hónapban hogy Magyarországból nem lett diktatúra. Viszont az is kiderült, hogy azért válthatott ki ennyi vitát ez a jogszabálytervezet, mert az Orbán kormánnyal szemben Európában az elmúlt tíz évben nagyon megcsappant a bizalom. Mit gondol mi a tanulsága ennek a vitának?"

Deutsch Tamás, EP-képviselő:

"Nem a bizalom csappant meg hanem elfogadhatóvá vált Európában, hogy egy országgal egy országban élő polgárokkal, egy nemzettel vagy éppenséggel egy kormánnyal, vagy egy politikai családdal szemben durván előítéletesen lehet viselkedni. Amikor az első kérdésében Ön a rasszizmus elleni fellépésről beszélt, akkor azt tudom mondani hogy a rasszizmust súroló az a gyakorlat, ami Európa-szerte a mainstream politikai szereplők az őket támogató megmondóemberek és az ő gondolataikat szajkózó sajtónyilvánosságban bevetté vált. A lehető legdurvább előítéletek mentén kollektív bűnösséget hirdetve egyes országokat kormányokat nemzeteket immár gondolatbűnökkel megvádolva lehet fellépni.

Nem a bizalomról van szó, hanem a Magyarországot is érintő, a rasszizmus határát súroló gondolkodásmódról van szó.

Ez a magyarázat. Nem a bizalomról van szó, hanem a Magyarországot is érintő, a rasszizmus határát súroló gondolkodásmódról van szó. Pedig az európai értékek között szerepel az, hogy nem lehet előítéletesen viselkedni, nem lehet kollektív bűnösséget kiáltani és nem lehet egyes nemzeteket ab ovo bűnösnek kikiáltva megfogalmazni a politikai nézeteiket. Vera Jourová az Európai Bizottság alelnöke azon kevesek közé tartozott, aki elolvasta ezt a törvényt és képes volt tárgyilagosan nyilatkozni. Ő azt mondta hogy jogilag semmilyen tekintetben nem ellentétes az európai értékekkel és az európai jogi normákkal ez a jogszabály. Eközben azok, akik a rasszizmust súroló politikai előítéletesség jegyében nyilatkoztak Magyarországról, a Fideszről, a magyar miniszterelnökről, azok pedig azon versenyeztek egymással, hogyan lehet a valóságtól egyre távolabbi, egyre hajmeresztőbb megnyilatkozásokat megfogalmazni. A tények azonban cáfolták a durva fake news-ra épülő megnyilatkozásokat.

Magyarország egy normálisan és tisztességesen működő európai demokrácia

Magyarország egy normálisan és tisztességesen működő európai demokrácia és Magyarországon jóval rövidebb ideig lesz majd érvényben rendkívüli jogrend mint más országokban. "

Euronews:

"A következő uniós költségvetésben és az újjáépítési alapban Magyarországnak jogállamisági feltételeknek kell megfelelnie. A Visegrádi országok morális okokra hivatkozva bírálták ezt az újjáépítési alapot. Min kellene változtatni ahhoz hogy a magyar kormány megszavazza ezt a tervet?"

Deutsch Tamás, EP-képviselő:

"Az első dolog, ami a 750 milliárdos újjáépítési csomagot illeti: nem lehet egy olyan helyzetet kialakítani, hogy az koronavírusjárvány kezdetéig, vagyis a járvány okozta gazdasági nehézségek beköszöntéig a saját erejükből jobb gazdasági teljesítményt nyújtó, sikeresebb gazdaságpolitikát folytató országok jutalmul kapják azt, hogy kevesebb pénzt kapnak ebből a csomagból, mint azok akik sikertelenek vagy sikertelenebbek voltak. Az ő tevékenységüket azzal ismeri el ez a csomag, hogy ők több pénzt kapnak. Ez egy igazságtalan megközelítés. A miniszterelnök azt a példát hozta a múlt héten a V4-es országok miniszterelnökeinek sajtótájékoztatóján, hogy a hasonló területű és népességszámú Portugália és Magyarország közül Portugália 30 százalékkal több forrást kapna ebből az alapból. Óriási igazságtalanságot jelent, hogy a fejletlenebb szegényebb országok pénzéből finanszírozzák a jobb helyzetben lévő, gazdagabb, tehetősebb európai országok problémamegoldását. A V4-ek álláspontja közös, a magyar fellépés pedig határozott és kemény lesz a magyar érdekek képviselete végett."

A magyar fellépés határozott és kemény lesz a magyar érdekek képviselete végett

Euronews:

"Az egyébként egy elfogadható elv, hogy a tagállamok hosszú távra eladósodjanak azért, hogy most Olaszországot és Spanyolországot egy nagy pénzügyi injekcióval kihúzzuk a válságból? Ez a fajta szolidaritási mechanizmus elfogadható Magyarországnak?"

"Ahogy ez a V4-ek tanácskozása után mind a négy miniszterelnök nyilatkozatából kiderült, ezek az országok más állásponton lettek volna, más logika mentén fogalmaztak volna meg egy ambiciózus gazdaságélénkítő csomagot. De láthatóan akkora nagy a baj, hogy kell hogy működjön a szolidaritás. Bár más logikát követtek volna a V4 országai, de készek elfogadni egy példa nélküli megoldást. Az Európai Unió alapszerződése egyébként nem engedi az eladósodottságot. De az unió most mégis egy jogi csűrés-csavarás keretében arra készül, hogy formálisan megfeleljen ennek a szabálynak. De valójában ténylegesen egy eladósodottság jön létre. A 750 milliárd eurót a piacról akarja felvenni az Európai Bizottság az unió nevében, ezt 2028-tól számítva 30 év alatt vissza kell fizetni. Mi ez ha nem eladósodottság? Ez egy nagy teher, egy nagy közös teher. Ezért is kell igazságosnak lenni."