rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megakasztotta a brexit-tárgyalásokat a koronavírus-járvány

Michel Barnier, az EU főtárgyalója és David Frost, a britek főtárgyalója Brüsszelben, 2020. március 2-án
Michel Barnier, az EU főtárgyalója és David Frost, a britek főtárgyalója Brüsszelben, 2020. március 2-án   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

Az ugyanebben a hónapban, négy évvel ezelőtt tartott népszavazáson kis többséggel győztek az Európai Uniót elhagyni kívánó voksok az Egyesült Királyságban, és ezzel megkezdődött a brexit. Az azóta tartó, vitákkal és ellenségeskedésekkel tarkított kiválási folyamatba kormányok és kormányfők buktak bele, de a brit társadalom is erősen megosztott lett. Végül csaknem négy év elteltével megszületett a döntés és az Egyesült Királyság idén január 31-én kilépett az EU-ból.

A válás bár hivatalos, de nem azonnali: a kilépés után egy 2020 végéig tartó átmeneti időszak következik, ami alatt az Egyesült Királyságnak továbbra is meg kell felelnie az uniós tagsággal járó szabályoknak, miközben élvezheti az ezzel járó előnyöket. De ennél sokkal többről van szó: az átmeneti időszak alatt kellene megtárgyalni és véglegesíteni minden olyan megállapodást, ami a két tömb, az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatát szabályozza.

Na, éppen ez az, mi most kétségessé vált. A tárgyalások egyelőre megrekedtek.

Az Európai Unió főtárgyalója azzal vádolta múlt héten az Egyesült Királyság vezetését, hogy visszakoztak az eddigi vállalásaiktól, a két fél így továbbra is nagyon távol áll a megállapodástól, mondta Michel Barnier, aki szerint az érdemi tárgyalások majd csak ősszel folytatódnak.

Barnier emellett csalódottságának adott hangot az Egyesült Királyság álláspontja miatt. A feleknek június hónap végéig kellene megállapodniuk, hogy újabb egy vagy két évvel meghosszabbítják-e az átmeneti időszakot. A brit vezetés erre eddig folyamatosan nemet mondott. Ez megnehezíti az év végéig folytatandó tárgyalásokat, sőt, egyesek már úgy látják, hogy a megállapodás nélküli végleges kilépés már nem csupán lehetőség, hanem az egyetlen reális opció.

És ebben a folyamatban a koronavírus-járvány sem segített. A tárgyalásokat fel kellett függeszteni, miután márciusban Michel Barnier is megfertőződött a vírussal. Az is hátráltatta a folyamatot, hogy a tárgyalódelegációk nem tudtak személyesen találkozni. Elemzők szerint is szinte lehetetlen lett volna részletes és bonyolult tárgyalásokat folytatni videokonferenciákon.

Ha nem sikerült megállapodni, akkor az újabb csapást jelenthet a gazdaságnak. Europa kezd kilábalni a száz éve nem tapasztalat mértékű recesszióból, amit az országok leállása és lezárása okozott. Elemzők szerint a most legyengült EU-nak veszélyes lenne egy megállapodás nélküli brexit, még ha az Egyesült Királyság megmarad az Európai Unió legjelentősebb kereskedelmi partnerének is.

Néhány uniós tagállam a többinél érzékenyebben reagál a problémára. Írország, Belgium és Hollandia különösen függ a jövőbeni megállapodás sikerétől. Brüsszeli diplomaták is aggódnak amiatt, hogy a 750 milliárd eurós gazdasági újraéledési csomagban nem számolták bele egy esetleges megállapodás nélküli brexit hatásait. Ír vélemények szerint az újraéledési csomag mellett az EU hét éves költségvetésében is meg kellene jelennie az esetleges „hard brexit” következményeinek.

Mostanra már mindenki számára világos, teljesen reális az esélye annak, hogy a kijelölt határidőig nem sikerül megállapodni az EU és az Egyesült Királyság között. Ez pedig tovább növeli a kontinens gazdasági nehézségeit. Angela Merkel, Emmanuel Macron és a többi vezető számára tehát most fontos kérdés, hogy mennyire akarnak engedni a brit követeléseknek. Egy előnytelenebb megállapodás a rosszabb vajon, vagy egy újabb gazdasági megrázkódtatás? - teszi fel a kérdést írása végén Darren McCaffrey, az Euronews politikai szerkesztője.