rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Műtalajjal tesznek termővé egy régi rézbányát Spanyolországban

euronews_icons_loading
Műtalajjal tesznek termővé egy régi rézbányát Spanyolországban
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A santiago de compostelai katedrális tövében fekszenek ezek a zöldségkertek. Itt, Galíciában, mint ahogyan Észak-Portugáliában is, a mezőgazdaság társadalmi és gazdasági szempontból is fontos.

Ezekben a határmenti régiókban olyan szakértők, mint Felipe és Juan dolgoznak azon, hogy egy európai projekt részeként újraélesszék a talajt organikus komposzttal és technosollal, vagyis műtalajjal. Még az olyan helyeken is lehetséges ez, mint ebben a régi rézbányában. 20 éve semmi nem nőtt itt, most pedig fák népesítik be a területet, és visszatértek a madarak is.

"Teljes csend uralkodott itt. Egy csomó fű sem nőtt. Minden fű, amit itt lát, a technosolnak köszönhető. Azt akartuk elérni, hogy ismét benépesítse a területet a vadvilág, a növényzet, fák, stb... és sikerrel jártunk."

Mindezt közös erőfeszítéssel érték el: a Res2Valhum projektben három portugál város, Braga, Guimarães, Porto, valamint négy spanyol település, Santiago de Compostela, Ourense, Touro és A Coruña vettek részt.

A projektnek összesen hét partnere van: két egyetemi laboratórium és öt vállalat, amelyek a technosolok és az organikus komposztok előállítására szakosodtak. A teljes büdzsé 2,1 millió euró, ebből több mint másfél millió eurót az Európai Kohéziós Politika biztosít.

A Szent Jakab Egyetem laboratóriumában a kutatók különböző típusú komposztanyagokkal dolgoznak: van itt háztartási komposzt, trágya, alga. Összetevőik kémiai tulajdonságait vizsgálják, és azt, hogyan lépnek reakcióba különböző típusú talajokkal. A komposzt új életciklust indít el.

"Az alga például, amelyet a tengerparton szedünk fel, csak ott hever haszontalanul, miközben itt komposzttá alakítjuk" - magyarázza Sarah Fiol López, a Res2Valhum koordinátora. "Ebben a folyamatban az anyagok és maradékaikat újrahasznosítjuk, és új értéket nyernek."

A kutatás eredményeit megosztják a projekt partnereivel. Itt, a portugáliai Liporban évente 60 ezer tonna biohulladék keletkezik. Ezt összekeverik zöldséghulladékkal, a komposzt pedig néhány hetes érés után jön létre ezekben a csatornákban. Évente 12 ezer tonna komposztot gyártanak így.

"Nagyon, nagyon fontos, hogy legyenek ilyen létesítmények, nem csak amiatt, hogy komposztot hozzanak létre, de azért is, mert a komposzt fontos a káros anyagok elnyelése szempontjából" - magyarázza Susana Lopes környezetvédelmi mérnök.

Az organikus hulladékgazdálkodás ezzel tehát gyökeret vert ebben a határmenti régióban.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.