rendkívüli hír
This content is not available in your region
A 20 legfontosabb esemény Putyin elmúlt 20 évéből
Szerzői jogok
Euronews

A 20 legfontosabb esemény Putyin elmúlt 20 évéből

2019 december 31-én lesz húsz éve annak, hogy Borisz Jelcin orosz elnök híres újévi üzenetében bejelentette lemondását és helyére Vlagyimir Putyint nevezte ki. Az Euronews az orosz elnök elmúlt húsz évének 20 legfontosabb eseményét szedte össze az évforduló apropóján.

1. A második csecsen háború vége

A második csecsen háború 1999 szeptemberében kezdődött el, de a Vlagyimir Putyin hatalomra jutása utáni évben aktív harci cselekmények is történtek. A csecsenföldi terrorizmusellenes műveletet hivatalosan csak 2009-ben szüntették be.

AP/ Yuri Tutov
Egy helyi lakos egy eszméletét vesztő nőt visz az ölében a csecsenföldi beavatkozás utánAP/ Yuri Tutov

2. A kurszki atomtengeralattjáró balesete

A kurszki nukleáris tengeralattjáró 2000. augusztus 12-én süllyedt el, 118 emberrel a fedélzetén. Az esemény az orosz tengeralattjáró-flotta történetének legnagyobb katasztrófája volt.

AP Photo/Pool
Az elsüllyedt tengeralattjáró "Regalia" néven futó kiemelése, melyben orosz és norvég búvárok vettek résztAP Photo/Pool

3. A MIR űrállomás megsemmisítése

A MIR szovjet űrállomás, az emberiség első hosszú távú kutatóállomása volt a világűrben. Két rövidebb időszakot leszámítva 1999. augusztusáig folyamatosan lakott volt. Fedélzetén állította be Valerij Poljakov orosz űrhajós a jelenlegi űrrepülési időtartamrekordot, amely 437 teljes napot tett ki.

1997. június 24-én az űrállomásnak ütközött egy orosz Progressz típusú teherűrhajó. Az állomás egyik modulja jelentősen megrongálódott, az energiatermelés drasztikusan lecsökkent, de az űrhajósok biztonságban megúszták. Jövőbeli turisztikai hasznosítására több terv is készült, de miután üzemidejét már jócskán leélte, további működtetését műszaki okokból túl kockázatosnak ítélték, és 15 éves küldetés után 2001. március 23-án irányított manőverrel, a Csendes-óceán déli része felett visszahozták a földi légkörbe, ahol megsemmisült. A Mir-korszak lezárulta után Oroszország polgári űrkutatási program nélkül maradt.

AP Photo/NASA TV
A Mir az űrbenAP Photo/NASA TV

4. A moszkvai túszdráma

Új fejezetet nyitott a nemzetközi terrorizmus történetében a csecsen Moszvar Barajev, amikor 2002. október 23-án – több mint negyven fegyveres élén – elfoglalta a moszkvai Dubrovka színházat, s túszul ejtett közel 912 vendéget és színészt; köztük 62 külföldi állampolgárt.

Az orosz főváros egyik leghíresebb színházában éppen egy nagy sikerű musicalt, a „Nord-Ost”-ot játszották, amikor Barajev csapata megrohanta az épületet. A terroristák követelése a csecsenföldi harcok beszüntetése és az orosz csapatok kivonása volt. Három napi eredménytelen tárgyalás után, október 26-án, az orosz erők a katonai akció mellett döntöttek.

Az akció kezdete előtt altatógázt juttattak a színházterembe, így a kommandósok ellenállás nélkül tudták „kiiktatni” a terroristákat, akik közül egyik sem tudta működésbe hozni a testére erősített robbanószerkezetet. Az altatógáz összetételével vagy mennyiségével azonban gond volt, így a mentőakció közben a túszok közül 130-an veszették életüket, illetve 40 terrorista is meghalt. Az „egész országot megrázó szörnyű tragédia” – ahogy Vlagyimir Putyin elnök fogalmazott a terrorakció kapcsán – eseményeit a mai napig nem derítették fel részletesen. VIGYÁZAT, FELKAVARÓ KÉP!

AP Photo/Dmitry Lovetsky
A mentésben résztvevők viszik ki az egyik túsz holttestétAP Photo/Dmitry Lovetsky

5. A beszláni túszdráma

Alig két évvel később, 2004. szeptember 1-jén fegyveresek elfoglalták és több napon át megszállva tartották a Beszlánban található 1. számú iskolát, melyben 1128 embert - gyerekeket, szüleiket és az iskolai dolgozókat - tartottak fogva. 334 túsz – köztük 186 gyermek – halt meg a kommandósok akciója során. 800-an megsebesültek. Az áldozatok száma miatt a beszláni túszdráma az orosz történelem legnagyobb terrortámadása. VIGYÁZAT, FELKAVARÓ KÉP!

AP Photo/Ivan Sekretarev
Egy férfi karjában visz egy fiút, akinek sikerült kimenekülnie az iskolábólAP Photo/Ivan Sekretarev

6. Az Anna Politkovszkaja-gyilkosság

Az egyik legismertebb orosz újságíró, Anna Politkovszkaja New Yorkban, szovjet diplomatacsaládban nőtt fel. A csecsenföldi háború egyik legismertebb tudósítója lett, és közelről látta, hogy a Szovjetunió után létrejövő orosz parlamentáris demokrácia hemzseg a hibáktól és visszaélésektől, súlyos károkat okoz a korrupció, és az alkalmatlan politikusok helyezkedése. Nem rejtette véka alá, hogyPutyin hatalomra jutása után az a kevés demokratikus vívmány is odalett, ami a kilencvenes években megvalósult.

Politkovszkaját végül 2006. október 7-én a saját lépcsőházában lőtték le. A gyilkosságot megrendelték, a szervezők és elkövetők súlyos büntetéseket kaptak. A megrendelő személyére sosem derült fény.

AP Photo/Sergey Ponomarev
Az újságíró temetése 2006 október 10-énAP Photo/Sergey Ponomarev

7. Orosz-grúz háború

Az orosz–grúz háború vagy dél-oszétiai háború 2008. augusztusában kezdődött. Grúzia 2008. augusztus 7-én, a pekingi olimpia megnyitására időzítve, váratlan támadást intézett a Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartó erők ellen, hogy a Grúzia által magáénak vallott területet elfoglalja. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség. Az Európai Unió vizsgálóbizottsága 2009. szeptember 30-án kiadott hivatalos jelentése szerint azonban a háborút Grúzia kezdte, a grúz állítások az előzetes orosz támadásról hamisak voltak. Az ötnapos háborúban körülbelül 850-en haltak meg és kétezerre becsülik a sebesültek számát. A konfliktus a grúz hadsereg vereségével ért véget.

AP Photo/Sergey Grits
Csinvali lakói sétálnak lerombolt városukban 2008 augusztus 16-ánAP Photo/Sergey Grits

8. A Bolotnaja-téri tüntetések

A 2011. decemberi - jogvédők szerint törvénytelenül lefolytatott - választások után Vlagyimir Putyin harmadszori elnökké választása elleni tüntetéshullám tört ki. 2012. május 6-án, Putyin beiktatása előtt egy nappal több tízezres ellenzéki megmozdulást tartottak, ahol a karhatalom megakadályozta, hogy a résztvevők többsége bejusson a Kreml közeli Bolotnaja térre, ahová a nagygyűlést meghirdették. A szervezők szerint emiatt tört ki verekedés a tüntetők és a rendőrök között.

A résztvevőket tömeges rendbontásban és rendőrökkel szembeni erőszakban találta bűnösnek a bíróság. Hét férfit egyenként két és fél évtől négy évig terjedő, javító-nevelő táborban letöltendő büntetésre ítélt a bíróság, hét másik vádlott pedig letöltendő börtönbüntetést kapott. Az Oroszországban és külföldön egyaránt rendkívüli figyelemmel kísért ügyet az ellenzék és jogvédők politikai megtorlásként értékelték.

AP Photo/Sergey Ponomarev
A tüntetéshullám egyik korai, 2011. december 10-ei megmozdulásaAP Photo/Sergey Ponomarev

9. Szocsi Olimpiai játékok

A XXII. Téli olimpiai játékokat az oroszországi Szocsiban tartották meg 2014-ben. Oroszország még soha nem rendezett téli olimpiát korábban, Putyin személyesen is tiszteletét tette a helyszínen. A 98 számban Oroszország 29 érmet nyert, köztük 11 aranyat, és ezzel az első helyet szerezte meg az összesített éremtáblázatban. Emellett a 2014-es játékok minden idők legdrágább és legkorruptabb olimpiája is volt.

AP Photo/Bernat Armangue
Tűzijáték a szocsi olimpiai játékok megnyitóján 2014. február 7-énAP Photo/Bernat Armangue

10. Ukrán válság

Az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások aláírása és a Viktor Janukovics elnök távozása miatt kitört tömegtüntetések után, 2014-ben kezdődött el a Kelet-Ukrajnai fegyveres konfliktus. A kijevi politikával egyet nem értő, önkéntes donyecki és luhanszki köztársaságok oroszországi szeparatistái autonómiát követeltek az ukrán hatóságoktól - a terület orosz többségű, illetve az itt élő ukránok is döntően Moszkvával szimpatizálnak. A narancsos forradalmat követően 2005-ben már létrejött egy szeparatista, oroszbarát szervezet a területen, a Donyecki Köztársaság, mely sürgetni kezdte az elszakadást Ukrajnától, de tevékenységük csak nyolc évvel később erősödött fel.

A kijevi kormány és a nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy aktívan részt vett a konfliktus kirobbantásában és annak fenntartásában, Moszkva tagadja a vádakat.

AP Photo/Mstislav Chernov
Csata előtti készülődés az oroszországi szeparatistáknál a donyecki reptéren 2014 augusztus 31-énAP Photo/Mstislav Chernov

11. A Krím-félsziget bekebelezése

A Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetői kinyilvánították az ún. Krími Köztársaság függetlenségi szándékát Ukrajnától, amit egy vitatott legitimitású népszavazás 2014. március 16-án nagy többséggel meg is erősített. A szervezők szerint a részvételi arány igen magas volt és a résztvevők 95,7 százaléka tette le voksát az Ukrajnától való elszakadás mellett, míg a maradásra csupán 3,2 százalék szavazott.

A helyi vezetés a döntésre hivatkozva kezdeményezte a csatlakozást Oroszországhoz, Putyin orosz elnök pedig bejelentette a terület bekebelezését. A többségében orosz lakosságú félszigetet ezután Oroszország megszállta. Két hónappal később, májusban az orosz elnök Civil Társadalmi és Emberi Jogi Tanácsának honlapjára rövid időre kikerült egy jelentés, ami szerint a részvétel valójában csupán 30 százalékos volt, a csatlakozást pedig csak körülbelül a megjelentek fele, vagyis a lakosság 15 százaléka támogatta. A „népszavazás” eredményét és a terület orosz bekebelezését a nemzetközi közösség elsöprő többsége elutasítja.

AP Photo/Vadim Ghirda
Az oroszországi csatlakozás támogatói ünneplik Szimferolban a népszavazás eredményét 2014 március 16-ánAP Photo/Vadim Ghirda

12. Orosz beavatkozás Szíriában

Oroszország 2015 szeptemberében kezdett hadműveletekbe a szíriai polgárháborúban, az Aszad-rezsim oldalán. Szakértők szerint ennek köszönhető, hogy Aszadnak sikerült megőriznie hatalmát és jelentősen gyengítenie az ellenzék és a terrorista csoportok helyzetét. A nyugati hatalmak elítélik Oroszországot a rezsimnek nyújtott segítségéért és a civil áldozatok haláláért.

Orosz védelmi minisztérium via AP
Orosz tüzérségi katonák vesznek részt Palmüra aknamentesítésében 2016 április 8-ánOrosz védelmi minisztérium via AP

13. Az Eurázsiai Gazdasági Unió létrehozása

Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán 2014. május 29-én megállapodást írt alá az eurázsiai gazdasági unió létrehozásáról. Az összefogást az Európai Unió ihlette, ugyanakkor tagadja annak alapelveit, célja elsősorban a tőke és szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése volt. A gazdasági együttműködésben 170 milliós népesség és 2,7 trillió dollárnyi bruttó hazai termék vesz részt.

Örményország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán már a szerződés megkötése napján kifejezte érdeklődését egy esetleges későbbi csatlakozást illetően, Örményország és Kirgizisztán később csatlakozott is a társuláshoz.

AP Photo/RIA-Novosti

14. A Borisz Nyemcov-gyilkosság

2015. február 27-én több lövéssel meggyilkolták Borisz Nyemcov ellenzéki képviselőt a moszkvai Vörös tér közelében.

Az elismert fizikus politikai tevékenysége az 1991-es országgyűlési választások idején indult, Borisz Jelcin későbbi elnök kampányfőnöke volt a gorkiji körzetben. Jelcin győzelme Nyemcovot gyorsan a politika élvonalába repítette: 1991 és 1994 között Jelcin elnöki megbízottja volt, 1991-től pedig ő lett a körzet kormányzója. Miniszterelnök-helyettes és rövid ideig energiaügyi miniszter is volt a kilencvenes évek végén. Putyin hatalomra jutásával nem értett ugyan egyet, de az orosz elnökkel csak 2008 elején fordult szembe nyíltan.

Nyemcov számos jelentést adott ki a korrupcióról, melyekben bírálta Putyint. Számos társadalmi és állami kampány kezdeményezője és résztvevője is volt (pl. ökológiai mozgalom az atomerőművek ellen.) 2015. február 27-én este Moszkva belvárosában barátnőjével gyalog kelt át egy hídon, amikor egy autóból kiszállva támadója (egyesek szerint támadói) egyes források szerint négy, mások szerint hat hátulról leadott pisztolylövéssel végeztek vele. Az ügyben 2017 júliusában bűnszervezetben elkövetett bérgyilkosságért elítéltek öt csecsen iszlamistát.

AP Photo/Pavel Golovkin
2015. február 28 - Borisz Nyemcov holttestének megtalálásaAP Photo/Pavel Golovkin

15. FIFA Világkupa

2018-ban Oroszországban rendezték meg a Futball világkupát A versenyt 11 orosz város stadionjaiban tartották, az ország nemzeti válogatottja a negyeddöntőig jutott. A győztes Franciaország lett, 4:0-ra nyertek a második helyezett horvátok ellen.

AP Photo/Alexander Zemlianichenko
Orosz futballrajongók nemzeti színű zászlóval éljeneznek a focivébé alattAP Photo/Alexander ZemlianichenkoAlexander Zemlianichenko

16. A Krími híd megépítése

2019. decemberében Oroszország befejezte egy 19 kilométer hosszú híd építését a Kiricsi-szoroson, amely Ukrajnát megkerülve köti össze Oroszországot és a Krím-félszigetet. Kijev és a nyugati országok elítélték a híd építését, Putyin személyesen is részt vett az avatáson.

Yuri Kochetkov/Pool Photo via AP
A Krím-félszigetet a belső szárazföldi résszel összekötő vasúti híd egy részleteYuri Kochetkov/Pool Photo via APYury Kochetkov

17. Doppingbotrány

2015-ben a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) az orosz sportolókat tömeges doppingolással vádolta meg a szocsi téli olimpiai játékok során. Ennek eredményeként az évben az egész orosz atlétikai szövetséget eltiltották a versenyzéstől. A riói nyári olimpiai játékokon az ország csak csökkentett létszámban képviseltethette magát, a phjongcshangi 2018. évi téli olimpián pedig az orosz sportolók csak az olimpiai, semleges zászló alatt játszhattak.

2019. decemberében végül a WADA négy évre eltiltotta Oroszországot az olimpiáktól és világbajnokságoktól, vagyis a tokiói olimpián és a katari foci VB-n sem vehetnek részt. A szigorú büntetést azért szabta ki a szervezet, mert manipulálták a sportolók laboratóriumi eredményeit: hamis adatokat tettek közzé, bizonyos iratokat pedig eltüntettek, hogy ne derüljön ki a tiltott szerek használata.

AP Photo/Gregorio Borgia
Edzés a szocsi olimpiai játékokonAP Photo/Gregorio BorgiaGregorio Borgia

18. Az ukrán és orosz ortodox egyház szétválasztása

Az orosz és az ukrán ortodox egyház szétválásának folyamata már a Szovjetunió felbomlása után elkezdődött, az ellentétek azonban csak fokozódtak a Krím bekebelezése és a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szeparatisták fellépése után. Az ukrán parlament 2018 áprilisában támogatásáról biztosította az elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást a moszkvai pátriárkatustól független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére.

Petro Porosenko ukrán elnök Ukrajna függetlenné válásának 27. évfordulóján kijelentette: Kijev határozott szándéka, hogy kiszabaduljon annak az orosz egyháznak a függéséből, amely “megszenteli Putyin Ukrajna elleni hibrid háborúját”, ezért hivatalos megkeresést nyújtott be a konstantinápolyi pátriárkához, hogy nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá. Kirill moszkvai pátriárka szerint a szétválás katasztrófához vezethet az ortodox egyházban.

Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved.
Az ukrán elnök, Petro Porosenko és Emmanuel metropolita az ukrán egyház függetlenedésének szinódusán KijevbenCopyright 2018 The Associated Press. All rights reserved.Mykhailo Markiv

19. Nyugdíjreform

2018. júniusában a kormány törvényjavaslatot terjesztett elő a nyugdíjkorhatár megemelésére, ami hatalmas tiltakozásokat váltott ki az egész országban. Az Állami Duma szeptember 26-án elfogadta a reform elnöki módosítását, a nők nyugdíjkorhatárát 55-ről 60-ra, a férfiakét 60-ról 65 évre emelve.

A törvény elfogadása előtt rengeteg tüntetést tartottak, Putyin népszerűsége pedig hihetetlen módon lecsökkent. Sokakban az keltett felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenleg várható élettartam határát.

AP Photo/Dmitri Lovetsky
Tiltakozás a nyugdíjreform ellen Szentpéterváron. 2018. szeptember 2.AP Photo/Dmitri Lovetsky

20. Az INF-szerződés felmondása

Az INF-szerződés vagyis a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti megállapodás volt, melyet Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára 1987. december 8-án írt alá. Mindkét ország kötelezte magát, hogy nem használja egymás ellen ezeket a fegyvereket és megsemmisíti a már meglévő készleteit.

Donald Trump 2018. október 20-án bejelentette, hogy az USA kilép a szerződésből. Egy hónappal később Putyin közölte, hogy Oroszország is. 2019. február 1-jén Mike Pompeo amerikai külügyiminiszter bejelentette, az USA felfüggesztette az INF hatályát, hat hónapos türelmi idővel, mely végén kilép a szerződésből, ha Oroszország nem tesz enyhülési lépéseket. Másnap Putyin ugyanígy tett. 2019. augusztus 2-án mind az Egyesült Államok, mind Oroszország bejelentette, hogy a szerződés hatályát vesztette.

AP/Pavel Golovkin
Rakéta egy moszkvai katonai repülőtérenAP/Pavel Golovkin
Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.