rendkívüli hír

A napkollektorként működő ablakoké lehet a jövő

A napkollektorként működő ablakoké lehet a jövő
Betűméret Aa Aa

A fenti épület nyílászárói hétköznapi ablakoknak tűnnek, de nem azok. Desztillált víz és glikol keveréke áramlik bennük, megállás nélkül. Kutatók és építészek tervezték őket, a jövő ablakainak előfutáraként. A technológiát most egy nemrég létrehozott kísérleti pavilonban tesztelik, Bulgária fővárosában, Szófiában. A Futuris stábja pedig utánajárt, hogyan csökkentheti a technológia a jövő épületeinek energiafelhasználását.

Az InDeWag (Industrial Development of Water Flow Glazing Systems) projekt minden ablakában 70 liter desztillált víz, és a fagyállóság érdekében 30 liter etilénglikol van. Az ablakok gyakorlatilag napkollektorként működnek. Napelemek segítségével elnyelik a nap sugarait, és átalakítják hőenergiává, amivel aztán a belső teret fűtik. Azért érdemes levegő helyett vizet használni az ablakokban, mert a víz sűrűbb, ezért az infravörös fény nagyobb spektrumát nyeli el.

Az európai kutatási projekt tudósai a rendszer hatékonyságát tesztelik Szófiában. A hőmérsékletet és a páratartalmat folyamatosan ellenőrzik, hogy kiderüljön, a módszer hosszú távon és különböző időjárási körülmények között is működőképes-e.

„Megmérjük a hőmérsékletet az ablakokon belül, húsz centiméterenként, a padlótól kezdve. Így megtudjuk, hogyan oszlik el a hő az ablakok belsején. Így a végén megkapjuk azt, hogy mennyi energiát adott át az ablak a ház belső terének" - magyarázta a bolgár tudományos akadémia egyik munkatársa, Kraszimir Zsivacski.

De akkor nyáron is fűteni fog?

A technológiát Madridban fejlesztették ki. A kutatók azt szeretnék, hogy a rendszer hatékonyan működjön, és több legyen egy egyszerű átlátszó szigetelőrétegnél. Képesnek kell lennie maximálni a fűtőértéket télen, és elkerülni a túlmelegítést nyáron.

„Ha kint hideg van, meg tudjuk állítani a víz áramlását. A nap felmelegíti az üveglapok közötti kamrában lévő vizet, és az ablakok felmelegednek. Ha viszont meleg van odakint, vagy bent megfelelő a hőmérséklet, akkor beindítjuk a folyadékáramlást, hogy az energiát az épület más részeire összpontosítsuk. Az ablakok olyanok, mint a bőr, szabályozzák az épület hőháztartását" - mondta Antonio Hernández Ramos, a madridi politechnikum professzora.

Az Európai Unió drámai fejlődést szeretne látni az új épületek energiahatékonyságában, és a tudósok bíznak benne, hogy a technológia segítségével majdnem nulla energiafelhasználású épületek jöhetnek létre a jövőben.

A projekten dolgozó tudósok pedig már előre tekintenek. Dieter Brüggemann, a Bayreuth-i Egyetem professzora szerint a rendszer technikai értelemben készen áll arra, hogy sokszorosítsák:

„Most már piacra dobhatjuk a terméket. Természetesen be kell bizonyítanunk, hogy nagyobb épületeken is működik, és nem csak a prototípusokon tud hatékony lenni. De határozottan úgy gondoljuk, hogy itt az ideje nagyobb épületeken is bevetni."

A projekt most befektetőkre vár, de az már biztos, hogy a szófiai kísérleti telep a következő tíz évben is működni fog.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.