NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Gyönyörű az olvadó sarki jég, de a klímakatasztrófa sokkoló jele

Együttműködésben a The European Commission
Gyönyörű az olvadó sarki jég, de a klímakatasztrófa sokkoló jele
Írta: Denis LoctierGabor Acs
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egyszerre gyönyörű és sokkoló az olvadó jég látványa az északi sarkvidéken.

Felgyorsult a sarkvidéki jég olvadása. Grönlandon látványosak a klímakatasztrófa tünetei. Az olvadó jég látványa mellett ilyen jel az is, hogy a halászati idény évről évre hosszabb, és nagyobb terület olvadékvizére jutnak el a bárkák a tengeren. Egy hajó modern felszereléssel naponta több száz kiló halat emel ki a tengerből, magyarázza egy halász:

Martin Jørgensen, ilulissati halász: "Túl sok halat fogunk ki Ilulissat környékén. A nagy halak többségét már lehalásztuk, most a kisebbeket fogjuk ki, és még így is nagy a haszon."

A halászok egy része a partmenti falvakból városokba költözik, hogy az értékesítést intézze. Grönland nyugati partján, Oqaatsut lakossága 30 fő alá csökkent. Már alig van szükség szánra és a szánhúzó kutyákra, a felmelegedés miatt a hajó praktikusabb közlekedési eszköz.

Steen Gabrielsen, oqaatsuti halász:

"Máskor októbertől már szánnal járunk, de most alig van jég, egész évben használhatjuk a hajókat."

Amilyen gyönyörű helyenként az olvadó jég, olyan félelmetes ökokatasztrófát jelez. Új halfajok jelentek meg Grönland vizein, például makréla, hering, atlanti kékúszójú tonhal és tőkehal, mondja egy halász:

Niels Gundel, ilulissati halász: "Az óriási laposhal volt eddig az igazán jövedelmező fogás, de az a hideget szereti, a felmelegedéssel eltűnik."

A küszöbön álló ökológiai katasztrófa enyhítésére az Európai Unió valamennyi jelentős pártja egységes állásfoglalásra jutott: Ilulissat környékén meg kell tiltani a kereskedelmi halászatot, legalább a következő 16 évre. Az aláírókhoz csatlakozott Kanada, Kína, Dánia, Izland, Japán, Dél-Korea, Norvégia, Oroszország és az Egyesült Államok. A globális GDP 75 százalékát adják ezek az országok.

A norvégiai Tromsø egyetemén Tore Henriksen professzor vezeti a Tengeri Jog Norvég Központját: "Ez a nemzetközi megállapodás az elővigyázatosság elvén alapul, miszerint ha kevés vagy nagyon hiányos információval rendelkezünk, akkor óvatosan kell eljárnunk. Kénytelenek vagyunk a már elkezdődött folyamatokhoz igazodni. A túlhalászás már létezett, amikor szabályozni kezdtük. Egy bizonyos ponton túl már túl későn köttetnek egyezségek."

A tudósok azon vannak, hogy információkkal segítsék a klímakatasztrófa tompítását. Tíz éven át készítették fel azt a speciális jégtörő hajót, amivel egy éves sarkvidéki expedícióra indul a MOSAiC projekt több száz kutatója.

Pauline Snoeijs Leijonmalm, a Stockholmi Egyetem professzora, tengerbiológus: "Korábban, a fagyott tengeren a jégtörés zavarta az akusztikus adatgyűjtést, most sok helyen vizen halad majd a jégtörő hajónk, így hanghullámokkal is letapogathatjuk a víz alatt kutatandó területet, ami először lehetséges itt."

A hanghullámok visszaverődésén alapuló érzékelés mellett mélyvízi kamerák segítségével videófelvételeket is készítenek a kutatók. Különböző mélységből gyűjtenek majd DNS-mintákat, és először jutnak az északi-sarkvidéki jégmező központi részére.

Pauline Snoeijs Leijonmalm, a Stockholmi Egyetem tengerbiológusa:

"Az egykor hatalmas kiterjedésű jégmező magját tanulmányozhatjuk, így analizáljuk az ott előforduló elemeket, izotópokat, vegyületeket, az élővilág állapotát, a halak vándorlását. Rengeteg féle információ gyűjtését készítettük elő, nem csak egy-egy halat készülünk markolni."

A kutatók már elindultak a MOSAiC-expedícióra, megfigyeléseikkel céljuk, hogy az emberiség fenntartható életformáját segítsék kialakítani.

A cikk megosztása