Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Ébredő vulkán: elkészült az elhordott Haláp lenyűgöző szoborparkja

Ébredő vulkán: elkészült az elhordott Haláp lenyűgöző szoborparkja
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az Amazonas erdőségeinek felégetése és irtása miatt élesen bírált brazil elnök azt szokta mondani a világnak és különösen Európának, hogy mindenki a saját országában törődjön a természeti értékek védelmével.

A Tapolcai-medencében pontosan ez történik, „Ébredő vulkán” néven zajlik a bányaműveléssel elhordott hegy, a Haláp torzójának tájrehabilitációja.

Jair Bolsonaro, mint bárki, aki fogást keres egy vitában, kontinensünk gyenge pontjára tapintott. Európa nagy területeken összefüggő, ősi erdejeiből már csak Lengyelország és Fehéroroszország határvidékén maradt érintetlenül a Białowieża-erdő 150 ezer hektárnyi területen, a többit elpusztította az ember.

A hírekből egyre gyakrabban halljuk, hogy a gazdasági érdekek veszélyeztetik a lombhullató őserdő megmaradt darabját is.

Ma már nem is gondolnánk, hogy Magyarországon milyen hatalmas erdőségek voltak mindenfelé évszázadokkal ezelőtt. A mezőgazdasági és a bányaművelés alig hagyott néhány érintetlen foltot. A Haláp-hegy teljes lepusztítása a környezeti rombolás különösen extrém példája.

A Haláp nem is olyan régen még úgy nézett ki, mint a Badacsony vagy a Szent György-hegy, de vulkáni kúpja a bányászat miatt teljesen eltűnt. Bazaltjából épült a Dunántúl vasútja és úthálózata.

Az „Ébredő vulkán” elnevezésű projekt célja első hallásra megvalósíthatatlannak tűnik, hiszen miként is lehetne visszavarázsolni egy teljesen elhordott hegyet?

Két szobrász, Balanyi Zoltán és Rhea Marmentini a Haláp torzójának legmorbidabb pontján állva érezte úgy, hogy a hegy saját bazaltorgonáiból lehetne olyan installációkat készíteni, amik együttese enyhítené a tájsebet.

A magyar és olasz művészek gyakorlatilag a vulkánon éltek egy éven át, amire elkészültek a térplasztikák. Azt használták ki, hogy a bazaltorgonák „sípjai” nem egyformák, az olvadt vulkáni anyag feláramlása közben a kőoszlopok öt-hat-nyolcszög alakú hasábokként hűltek ki, a kőzet megmerevedése közben egyedien ívelődött hajlatokban.

A kőtömbök faragása és a szobrok összeállítása közben csak remélni lehetett, hogy valóban létrejön az elképzelt hatás, miszerint az installációk enyhülést hoznak a megcsonkított vulkáni testen.

„Modern Stonehenge!” - kiáltott fel ottjártamkor az érkező kirándulók egyike, amikor megpillantotta az egymásra rakott hatalmas kőtömböket. Valóban akad olyan installáció, ami emlékeztet az angliai Wiltshire-ben álló őskori építmény kőhármasaira.

A humanoid térplasztikák sokféle asszociációt keltenek. A létezés ősi misztériumától a keresztre feszített Krisztusig sorolták a példákat a szoborpark látogatói. Volt, aki a Rio de Janeiro felett magasodó Megváltó Krisztus szobrát említette, a Halápról ugyanúgy tekintenek a messzeségbe a stilizált emberalakok.

Balanyi Zoltán és Rhea Marmentini ötlete tehát megvalósult, az Ébredő Vulkán Szoborpark ingyen, bármikor látogatható. Annak a tanösvénynek az utolsó állomása és csúcspontja, amit a helyi hatóságok és a természetvédő szakemberek közösen alakítottak ki a Halápon 2019-ben.

A hajdani bánya mintegy 34 hektáros területét helyi jelentőségű védett területté nyilvánították az ott élő védett növény- és állatfajok, valamint a bányászat közben feltárt geológiai érdekességek miatt.

Bár a Haláp vulkáni kúpjának elbányászásával a hegy tetején és oldalán élt erdőt is eltüntették, a kirándulóhellyé varázsolt bánya területén van alapja a további természetvédelemnek. A bazaltos felszínen már megjelentek az első kőtörő növények, megerősödött a sziklagyep társulása, és a fás növényzet is újraéled, ahol hagyják.

A helyiek elmesélése szerint a badacsonyi internálótábor őrizeteseit vezényelték át az ötvenes évek elején a Halápra. Egy növényzettel benőtt őrbódé még emlékeztet erre az időszakra.

A második világháború utáni újjáépítés éveiben hirtelen volt szükség nagy mennyiségben bazaltra az utak aszfaltozásához, a vasúti sínek alapozásához. Ez a szükség pecsételte meg a Haláp sorsát, és okozott szenvedést a rabként dolgoztatott kőfejtők százainak.

A Badacsony oldalában 1949-ben létesített munkatáborban szállásolták el a Halápon is dolgoztatott internáltakat, sokan úgy emlékeznek, hogy a munkaszolgálatosok egy részét Kecskemétről hurcolták el. Kuláknak minősített alföldi gazdák, és „reakciós szülők” fiai kerültek ide.

Az 1954-ig működő munkatábor épületei 1967-ben még álltak, ekkor forgatta Bacsó Péter és Zimre Péter a Nyár a hegyen című filmet, a múlt rémtetteivel való megdöbbentő szembesülés alkotását.

A falmaradványokat még mindig felleljük a badacsonyi erdőben, a Haláp tájsebének sokkoló látványa sem engedi, hogy feledésbe merüljön a sok szenvedés.

(fotók: Ács Gábor)