El nem adhatják, csak gondozhatják a régészeti leleteket a gyűjtők Gázában, de a szakma félti a kincseket.
Ez a részletgazdag mozaik csak egyike a fantasztikus régészeti kincsek sokaságának, amiket a homok rejt Gázában. Az elhúzódó izraeli-palesztin konfliktus azonban veszélyezteti a már előkerült leletek megóvását, és megbénítja a feltárásokat.
Dzsabalíjában az ötödik századból való mozaik egy bizánci templomból maradt fenn.
René Elter, a feltárást vezető régész magyarázza, hogy a Gázai övezet számos leletegyüttest rejt az ókeresztény periódus előtti, római időkből, vagyis az ókorból. De perzsa, iszlám, omajjád és mamluk leletanyagban is gazdag a terület.
A dzsabalíjai bizánci templom léte több mint ezer évre feledésbe merült. Egy 1996-ban kezdődött ásatásban bukkantak rá. Közelében kerültek elő a Szent Hilárión monostor maradványai. A költséges, több mint kétmillió dolláros feltárást egy francia civil szervezet, a Première Urgence Internationale (PUI) és a British Council támogatja.
A Gázai övezetben talált leletek jelentős része került gyűjtőkhöz, jobb esetben olyanokhoz, akik privát múzeumokat alakítottak ki.
Valid Al-Akkád úgy hozta létre múzeumát Khan Juneszben, hogy gyűjtőktől vásárolta meg a régészeti leleteket.
Az övezet déli részén berendezett privát múzeumhoz több hasonló működik Gázában. Felvetődik a kérdés, hogy a műkincsek biztonsággal megőrizhetők-e magánkézben a jövő számára.
Nadzsla Abu Laja, egy másik privát múzeum tulajdonosa mondja, hogy újabb leletek is bekerülhetnek a hasonló gyűjteményekbe, de kereskedni a műkincsekkel tilos.
A régészeti és a múzeumi szakma régóta figyelmeztet, hogy a gázai gyűjtőknél nagy mennyiségben felbecsülhetetlen értékek halmozódtak fel, amiket professzionális, intézményi kezelésbe kellene venni.
