A távozó brit kormányfő a kompromisszumképtelenség és az örökös versengés veszélyeire figyelmeztetett utolsó beszédében.
Kompromisszumképtelen abszolutizmusnak nevezte a leköszönő brit miniszterelnök azt az erősödő közéleti tendenciát, amely szerinte megmérgezi a vitakultúrát, és felszámolja a demokratikus értékeket nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem világszerte.
Theresa May ügyvezető kormányfőként irányítja a brit kabinetet június 7. óta, és már csak pár nap maradt megbizatásából, mert papírforma szerint a jövő héten meglesz a toryk új elnöke, aki majd a kormány élére áll.
A Királyi Külügyi Intézetben tartott utolsó beszédében azt magyarázta, hogy manapság nem nagyon sikerül összeegyeztetni az elveket és a gyakorlatot, hogy megszülethessen a szükséges kompromisszum, és ez nagyon rossz irányba viszi a politikai közéletet. Egyfajta abszolutizmus van kialakulóban, ami annyit tesz, hogy ha valaki elég hangosan és elég kitartóan ismételgeti az igazát, akkor az végül célba ér. És ez azzal jár, hogy a politikusoknak fontosabbá válik mobilizálni saját táborukat, mintsem csatlakozásra bírni a többieket.
"A szavaknak következményük van, és ha nincs, aki szembe menjen egy kártékony retorikával, akkor azt hamarosan kártékony tettek is követik."
Mindez szólt a konzervatív elnökségért elszántan versengő Jeremy Huntnak és Boris Johnsonnak is. A jelenlegi és a korábbi külügyminiszter abban egyetértenek, hogy az Egyesült Királyságnak akár megállapodás nélkül is ki kell lépnie az Európai Unióból október 31-ig. A két jelöltről az egész párttagság szavaz. A kutatások szerint Boris Johnson kétszer annyi voksra számíthat, habár Jeremy Huntnak nagyobb rutinja van a kormányzati munkában, többféle miniszteri posztot is betöltött az elmúlt 15 évben, de egyikben sem örvendett nagy népszerűségnek.