Az ENSZ szerint az emberölések majdnem félmilliió ember életét követelték 2017-ben, mint a fegyveres konfliktusok.
Világszerte mintegy 464 ezer ember vált gyilkosság áldozatává 2017-ben, míg fegyveres konfliktusokban ennél sokkal kevesebben, körülbelül 89 ezren haltak meg - áll az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében, amely átfogóan vizsgálja a gyilkosságok hátterét és típusait is.
A több részletből álló jelentés kiemeli, hogy noha az elmúlt években számszerűen valóban emelkedett a gyilkosságok száma a világban - 1992-ben ez a szám csak mintegy 395 ezer volt -, ez idő alatt a bolygó népessége is rohamosan nőtt, így valójában ma már kisebb az esélye annak, hogy valaki gyilkosság áldozatává váljon, mint korábban.
A jelentés szerint a 2017-ben meggyilkoltak tizenkilenc százalékának a haláláért a szervezett bűnözés a felelős, és hozzáteszi azt is, hogy a kétezres évek eleje óta a szervezett bűnözés legalább annyi áldozatot szed, mint a világ összes fegyveres konfliktusa együttvéve. A szervezett bűnözés továbbá éppen úgy destabilizálja az országokat, hátráltatja a társadalmi és gazdasági fejlődési folyamatokat, mint a harci cselekmények.
Tavalyelőtt a halálos áldozatok nagy része férfi volt, csaknem nyolcvan százalék, a fennmaradó húsz százalék, mintegy 87 ezer nő körülbelül hatvan százaléka viszont nemi alapú gyilkosság áldozata lett, azaz családtagjuk vagy partnerük végzett velük.
A vizsgált időszakban az emberölések aránya a legmagasabb az amerikai kontinensen volt, elsősorban Közép- és Dél-Amerikában (itt követték el a 37 százalékukat), a legkevesebb pedig Európában (4,7 százalék), illetve Óceániában (0,2). Amerikát a listán Afrika követi, 35 százalékkal.
A nemi alapú gyilkosságok száma Európában, Óceániában és Ázsiában magasabb volt, mint Amerikában és Afrikában, ahol inkább a szervezett bűnözés, bandaháborúk és rablógyilkosságok szedtek áldozatokat.
Jurij Fedotov, az UNODC vezetője úgy vélte, a jelentés segítségére lesz a kormányoknak és a bűnüldözési szerveknek a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programjában kitűzött céljában, amely azt vállalja, hogy eddig az évig jelentősen csökkentik a gyilkosságokat a világban.
"Ahhoz, hogy hatékonyan vegyük fel a küzdelmet az emberölések ellen, meg kell vizsgálni a mozgatórugóikat - emelte ki Fedotov. - A tanulmányban felsorolt motivációk közt van az egyenlőtlenség, a munkanélküliség, a politikai instabilitás, illetve a társadalmakban tapasztalható nemi sztereotípiák és a szervezett bűnözés is."