rendkívüli hír

rendkívüli hír

A 2023-as atlétikai vb a sportág ünnepe lesz

„A Csepel-szigetre tervezett Nemzeti Atlétikai Központ látványterve”
Betűméret Aa Aa

A közelmúlt magyar rendezésű világversenyeinek (pl. vizes világbajnokság, cselgáncs vb – 2017, birkózó vb – 2018) köszönhetően, illetve mert Budapest 2020-ban otthont ad a labdarúgó Európa-bajnokság néhány mérkőzésének, szinte már fel sem kaptuk a fejünket a hírre, miszerint 2023-ban Magyarország rendezheti az atlétikai világbajnokságot.

Érdemes azért megállni egy pillanatra, bő négy és fél év múlva mégiscsak a „sportok királynője” látogat Budapestre!

A világbajnokság elnyerésének körülményeiről, a szervezők előtt álló feladatokról Gyulai Mártont, a pályázati bizottság ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

- A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) újfajta pályázati eljárás után ítélte nekünk a rendezést. Ennek lényege, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben nem publikálják, kik pályáznak egy-egy világversenyre. Korábban ugyanis az történt, hogy mivel a pályázók közül értelemszerűen csak egy nyerhet, a többiek – akik szintén rengeteg pénzt elköltöttek a pályázatra – hoppon maradtak, ami az anyagin kívül nyilvánvaló presztízsveszteség is volt a számukra, mint ahogyan az IAAF-nek is. Mostantól ezért a nemzetközi szövetség először felteszi a kérdést, lényegében úgy: „Itt egy világverseny, kit érdekel?”. A pályázókkal azután titoktartási szerződést kötnek.

- Miért volt mégis köztudott, hogy Magyarország pályázik a 2023-as vb-re?

- Azért, mert mi még az újfajta pályázat idei kiírása előtt több mint egy évvel, 2017 elején felvettük a kapcsolatot a nemzetközi szövetséggel és jeleztük, hogy érdekel minket a rendezés, amit a világ felé is kommunikáltunk. Az IAAF-nél azt mondták, rendben, de új pályázati rendszer lesz, amit meg kell várnunk. Így is történt. A pályázatunk benyújtása után aztán lefolytatták azt a procedúrát, melynek végén már csak egyetlen jelölt, azaz mi álltunk a bíráló bizottság előtt – ami egyébként megfelelt a korábbi gyakorlatnak is.

- Akkor nem is tudjuk, hogy kik pályáztak még?

- Hivatalosan nem, és nem is beszélhetek erről. Annyit mondhatok – tudván, hogy jövőre a katari Doha, 2021-ben pedig az egyesült államokbeli Eugene rendezi a vb-t, 2023-ban tehát Európa következik – rajtunk kívül még három európai város jelentkezett. Kettő korábban már rendezett világbajnokságot, egy még nem.

(Az öreg kontinensről 1983-ban és 2005-ben Helsinki, 1987-ben Róma, 1993-ban Stuttgart, 1995-ben Göteborg, 1997-ben Athén, 1999-ben Sevilla, 2003-ban Párizs, 2009-ben Berlin, 2013-ban Moszkva, 2017-ben London rendezett szabadtéri világbajnokságot – a szerk.)

- Minek köszönhető a magyar pályázat sikere? Számított-e, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős világ-, illetve rangos atlétikai versenyeket rendezett, mint amilyen a Gyulai Memorial is?

- Természetesen. Egyébként több helyről „jött” a pályázat sikere. Sokat nyomott a latban a magyar atlétika 120 éves múltja, hiszen alapító tagjai voltunk a nemzetközi szövetségnek, illetve az 1934 óta létező Európai Atlétikai Szövetség (EAA) megalapítását is Budapesten kezdték el előkészíteni. Az is fontos tényező, hogy – bár talán kevesen tudják – a szabadtéri felnőtt világbajnokság kivételével 1988 óta mi már minden létező Eb-t és vb-t megrendeztünk (pl. fedettpályás vb és Eb, mezeifutó vb és Eb, vagy utánpótlás világversenyek). Az sem ártott, hogy a döntéshozók tisztában voltak a sportágban az elmúlt években elért magyar sikerekkel, illetve figyelembe vehették azt is, hogy a város, Budapest már számtalanszor bizonyította, hogy képes egy ilyen eseménnyel együtt járó sportolói és szurkolói tömeget magas színvonalon, egy időben kiszolgálni.

- Az atlétikai világbajnokság megrendezése újabb nagy lehetőség országimázs-építésre, de egyben hatalmas felelősség is…

- Persze, de ettől nem ijedünk meg. Azért is hiszek ebben az egészben, mert az atlétika nem egy olyan sportág, ahol fanatikus szurkolók egymásnak esnek, és az egyik a másik ellen szurkol. Ezt a sportágat mindenki szereti, ez egy társadalmi sportesemény lesz, ahol mindenki jól érzi majd magát a legkisebbektől a legidősebbekig.

- Melyek most a következő lépések?

- A nemzetközi szövetséggel kötött szerződésünk kőkeményen meghatározza, hogy milyen határidőket kell betartani. Kezdve attól, hogy hány hónapon belül kell felállítani a szervező bizottságot, mennyi idő van arra, hogy a pályázati bizottság átadja a jogokat a szervező bizottságnak, ésatöbbi, ésatöbbi.

Ezek a munkafázisok nyilván kevésbé látványosak a sportág kedvelői számára. A vb-ig hátralévő közel öt év soknak tűnhet, de hogy milyen feszes a tempó, arról hadd mondjak el egy sztorit.

Miután a nemzetközi szövetség monacói tanácsülése után megtörtént a bejelentés, hogy mi rendezhetünk, az IAAF főtitkára, Sebastian Coe előbb gratulált és megköszönte, hogy milyen jó pályázatot nyújtottunk be, majd félig viccesen azt mondta, most még egy kicsit ünnepeljünk, de aztán aludjuk ki magunkat, mert utána a világbajnokság kezdetéig erre nemigen lesz lehetőségünk.

- A IX. kerületi Kvassay zsilipre tervezett vb-stadion mikorra készül el?

- A tervek szerint a stadion több mint egy évvel a vb 2023. augusztus 26-i kezdete előtt, azaz 2022. július 31-re lesz kész. A 40 ezer ülőhelyes, a vb után 15 ezresre visszabontható Nemzeti Atlétikai Központ a világbajnokság központi helyszíne lesz, melyhez edzőpályák és a szabadidős sportot kiszolgáló létesítmények, eszközök is kapcsolódnak majd.