Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Brexit: maradhatnak az EU-s állampolgárok

Brexit: maradhatnak az EU-s állampolgárok
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Szerda este jelentették be, hogy előrelépés történt a brexit-tárgyalásokban, megvan a megállapodás-tervezet, amit a brit kabinet több órás vita után elfogadott.

Az 585 oldalas dokumentum fő vonalakban megoldást kínál az összes olyan kérdésre, amely miatt hosszú hetekig vesztegelt az egyeztetés az elmúlt fél évben.

A szerda este közzétett megállapodás-tervezet **szerint megkötések nélkül Nagy-Britanniában maradhatnak azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig már öt évet eltöltöttek az országban.**

Átmeneti időszak

Az 585 oldalas szövegtervezetet szerdán késő este tette közzé egy időben Nagy-Britannia és az Európai Unió, miután a brit kabinet ötórás vita után jóváhagyta.

A tervezetben szerepel a London által kért átmeneti időszak is, amelynek célja az, hogy a brit gazdaságnak ne kelljen hirtelen, sokkszerűen alkalmazkodnia az új körülményekhez, és legyen idő a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszer kidolgozására és fokozatos életbe léptetésére.

A tervezet szerint - amelyet még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia - azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek öt évet az Egyesült Királyságban, állandó tartózkodási jogosultságot kapnak.

A viszonosság alapján ugyanez vonatkozik az EU-országokban élő brit állampolgárokra.

A dokumentum alapján azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el öt évet az Egyesült Királyságban, szintén maradhatnak, amíg ki nem töltik az ötéves tartózkodási időszakot, és ezután ők is állandó letelepedési jogosultságot kapnak.

Ez a jog korlátozható lesz azok esetében, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy bűnöző életmódot folytatnak, illetve ha megpróbálnak visszaélni a letelepedést szabályozó rendszerrel.

A megállapodás-tervezet kitér az egyenlő bánásmódhoz fűződő, az Egyesült Királyságban élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat és hozzátartozóikat megillető jelenlegi jogosultságok védelmére és a diszkrimináció tilalmára is. A dokumentum szövege szerint ők jórészt a mostanival azonos, az Egyesült Királyság EU-tagságából eredő jogosultságok alapján dolgozhatnak, tanulhatnak, férhetnek hozzá közszolgáltatásokhoz és jóléti juttatásokhoz a brexit után is.

Ezek a jogosultságok akkor változnak, ha a brit állampolgárok hasonló jogosultságai is módosulnak - fogalmaz a szövegtervezet.

A dokumentum szerint e jogosultságok kiterjednek a külföldi EU-állampolgárok azon hozzátartozóira is, akik 2020. december 31-én szintén már az Egyesült Királyságban tartózkodnak életvitelszerűen. A megállapodás-tervezet szerint a nagy-britanniai tartózkodásra jogosult EU-állampolgárokhoz a jövőben bármikor csatlakozhatnak hozzátartozóik - házastársuk, a velük polgári partnerségi vagy házasságon kívüli élettársi viszonyban állók, az eltartott gyermekek és unokák, illetve a gondoskodásra szoruló szülők és nagyszülők -, abban az esetben, ha a hozzátartozói viszony 2020. december 31-én már fennáll, és még fennáll akkor is, amikor az illető be akar utazni az Egyesült Királyságba.

A brit kormány már többször is hangoztatta, hogy mindenképpen szeretné, ha a Nagy-Britanniában törvényesen élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok a brexit után is maradnának, függetlenül attól, hogy születik-e megállapodás London és az EU között a brit kilépés feltételrendszeréről.

Az ír határ kérdése

A tervezet egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy a kétoldalú jövőbeni kapcsolatok feltételrendszerének életbe lépéséig egységes vámtérség jönne létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság egésze között, vagyis Észak-Írország ugyanabba a közös vámtérségbe tartozna, mint Nagy-Britannia.

Ez a brexit-tárgyalások egyik legnagyobb horderejű kérdésével, az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzésével áll szoros összefüggésben.

A brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy - amíg nem születik egyéb megoldás - az ír sziget egésze "közös szabályozási térséggé" alakulna át.

Ezt azonban a brit kormány és a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) is azonnal elutasította, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolta az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

A szerda este közzétett szövegtervezetből úgy tűnik ki, hogy az Európai Unió ezt elfogadta. Nincs azonban meghatározva végdátum arra, hogy a tervezett vámtérség meddig állna fenn, jóllehet eredetileg ez is London követelései közé tartozott.

A közös vámtérség lehetséges pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés elkerülésére, arra az esetre, ha a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak végéig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

Reakciók az Egyesült Királyságban

Csütörtök reggel bejelentette a lemondását Shailesh Vara észak-ír miniszter, majd délelőtt lemondott tisztségéről Dominic Raab brit brexit-ügyi miniszter. Döntését azzal indokolta, hogy nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, a kormány által előző este jóváhagyott megállapodás-tervezetet.

Elődje, David Davis július 9-én mondott le, azzal az indokkal, hogy véleménye szerint a kormány brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé valószínű a népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.

Reakciók az Európai Unióban

Az ír kormányfő, Taoiseach Leo Varadkar üdvözölte ezt mondván, hogy így Írország és az Egyesült Királyság megmaradhatnak együttműködésük korábbi keretei között, és így biztosíthatják az ezzel járó előnyöket állampolgáraik számára.

Brüsszelben rendkívüli uniós csúcs lesz november 25-én, hogy a brit kormány után az EU tagállamai is eldöntsék, hozzájárulnak-e a brexit-terv véglegesítéséhez. Erről döntenie kell az Európai Parlamentnek is.

Az uniós főtárgyaló, Michel Barnier azt hangsúlyozta, hogy nagyon-nagyon sok feladatuk van még, hosszú és nehéz utat kell bejárniuk, hogy megszülessen a brit kiválásról szóló megállapodás, és ezzel megteremtsék a lehetőségét egy ambiciózus és időtálló együttműködés feltételeinek az Európai Unió és Nagy-Britannia között.