NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Átlag alatti a magyar fiatalok idegennyelv-tudása az EU-ban

Átlag alatti a magyar fiatalok idegennyelv-tudása az EU-ban
Szerzői jogok MTI/Szigetváry Zsolt
Szerzői jogok MTI/Szigetváry Zsolt
Írta: Kata Palfy
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Csak Nagy-Britanniában beszélnek kevesebben idegen nyelveket, mint nálunk.

HIRDETÉS

Az EU-ban csak Nagy-Britanniában beszélnek kevesebben idegen nyelveket, mint Magyarországon - derül ki egy Eurobarometer felmérésből, amit a héten tettek közzé.

A tanulmány a 15 és 30 év közöttiek külföldi tapasztalatszerzési hajlandóságát vizsgálta, ezzel összefüggésben tértek ki az idegennyelv-tudásra is.

A résztvevőknek azt a kérdést tették fel, hogy az anyanyelvüket is beleértve hány nyelven írnak és olvasnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar fiatalok 29 százaléka csak az anyanyelvén tud írni és olvasni, 43 százalékuk tud egy idegen nyelvet, 26 százalékuk pedig kettőt.

Nagy-Britanniában a 15-30 év közöttiek 68 százaléka mondta azt, hogy az anyanyelvén kívül nem ismer más nyelvet, 24 százalékuk ír és olvas egy idegen nyelven és 6 százalékuk beszéli két másik ország nyelvét.

Az EU-ban átlagosan 20, 43, illetve 27 százalék ez az arány.

Az Európai Unió országaiban a 15-31 éves korosztály többsége legalább egy nyelvet beszél olyan szinten, hogy az akár közép- vagy felsőfokú tanulmányai nyelve is lehetne. Ennek ellenére a fiatalok 77 százaléka azt mondta, szeretne még egy új nyelvet megtanulni, és 84 százalékuk szeretené csiszolni a tudását abból az idegen nyelvből, amit már ismer. A nagyobb nyelvek közül a legtöbben az EU-ban a spanyolt választanák új idegen nyelvként (35%). A legtöbben az angolt tudnák használni a tanulás nyelveként, egyben az angol az a nyelv is, amit a legtöbben szeretnének mélyebben elsajátítani (64%).

A magyar fiatalok 49 százaléka mondta azt, hogy idegen nyelvű oktatási intézményben is tudna tanulni, míg az EU-ban ez átlagosan 66 százalék.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 90 százaléka fontosnak tartja a külföldi tapasztalatszerzést, és 91 hasznosnak tartaná a végzettségek és oklevelek automatikus elismerését az EU-n belül, annak ellenére is, hogy többségük nem ütközött akadályba, amikor bizonyítványának elismerését kérte egy másik tagországban.

A korosztály 26 százaléka tanult, dolgozott vagy önkénteskedett már egy másik országban, s ugyanez igaz a magyar fiatalokra is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tüntetés kellett ahhoz, hogy célba érjen az állami egyetemek dolgozóinak levele

Megalázóan alacsony fizetésük emelését kérik az állami egyetemek alkalmazottai

Közel 700 milliárd forinttal támogatja az EU a magyar pedagógusok béremelését