A csúcstalálkozón az iráni nukleáris egyezmény életben tartása, és a nyugat-balkáni térséggel kialakítandó partnerségi viszony volt a két fő téma.
HIRDETÉSA szófiai európai uniós és hat balkáni ország (Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó) csúcstalálkozójának zárónyilatkozata partnerségi viszonyt céloz meg a nyugat-balkáni régióval.
A dokumentum szerint jelentős uniós forrásokat kap a térség az infrastruktúra, a vasút- és autópálya hálózat fejlesztésére.
A beruházási csomag része az energiauniós projekt kiterjesztése, valamint digitális téren is megpróbálják jobban bekapcsolni a Balkánt az európai vérkeringésbe.
Az Európai Tanács elnöke az iráni atomalku jövőjével kapcsolatban elmondta, "az Európai Unió egységes álláspontja az, hogy kitartunk a megállapodás mellett mindaddig, amíg Irán is elkötelezett a szerződés mellett. Ezen túl, a Bizottság teljes felhatalmazást kapott, hogy fellépjen az európai érdekek érvényesítés érdekében” - közölte Donald Tusk.
Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy az Európai Bizottság megvédi az európai cégeket, nem engedi, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak. "Amíg Teherán teljesíti vállalásait, mi is ezt tesszük, de készek vagyunk tárgyalni transzatlanti partnerünkkel" - mondta a brüsszeli testület elnöke.
Mivel Washington felrúgta a többhatalmi atomegyezményt, ez némileg átírta az uniós csúcstalálkozó programját, és meghatározta a sajtótájékoztató fókuszát is.
- Úgy vélem, nem az az igazi geopolitikai probléma, ha feltűnik egy addig nem látott ellenfeled, ellenséged vagy partnered. Hanem az a gond, amikor a legközelebbi barátod kiszámíthatatlan - válaszolta újságírói kérdésre, az amerikai elnökre utalva Donald Tusk.
Az ügy súlyát jelzi, hogy a csúcsértekezleten háromoldalú megbeszélésen egyeztetett a Theresa May brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, és Angela Merkel német kancellár. Megállapodtak, hogy érvényben kell tartani az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött egyezményt.