Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Akvakultúra Magyarországon és Európában

Akvakultúra Magyarországon és Európában
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Hogyan biztosíthatunk fenntarthatóbb halgazdálkodási technológiákat? Erre a kérdésre keresik a választ ezek a biológusok, akik nem messze egy magyarországi természetvédelmi terület szívétől, felállítottak egy mobil kémiai labort.

A terület közös ökoszisztémán osztozik egy közeli pontyfarmmal. A tudósok arra akarnak rájönni, hogy a halgazdálkodási tevékenységek hogyan hatnak a terület biológiai sokféleségére. A vad halakat befogják, azonosítják, megszámolják és végül visszaengedik.

— Megnézzük a halastavi befolyók halállományának összetételét, vízminőségét, majd ugyanilyen vizsgálatokat csinálunk a kifolyónál is, és az itt kapott eredményeket összehasonlítjuk. Számításaink alapján így eldönthető később az, hogy milyen hatással lehetnek a különböző módon kezelt halastavaik a vizeiket befogadó élővizek halállomány-összetételére — mondta Ferincz Árpád, a Szent István Egyetem biológusa.

A mintákat különböző pontokról nyerik, hogy világosan kirajzolódjon, milyen hatással van az itteni folyamatokra az akvakultúrában használt víz, amely általában nagyon gazdag tápanyagokban.

— Ez egy terepi vízkémia-mérőegység, amelyet hasznlunk. A víz hőmérsékletét szoktuk megvizsgálni, az oxigén szaturációját, vezetőképességét, illetve azt, hogy mennyi a nitrát-, nitrit-, ammónia- és foszfáttartalom a vízben — mondta Pap Lilianna, a Szent István Egyetem tengerbiológusa.

Az adatokat aztán egy európai kutatóprogramon, a TAPAS2020-on belül egyesítik, amelynek célja az akvakultúra fenntarthatóságának növelése. Európa szerte 7 helyszínen vizsgálják az ott tenyésztett halfajokat, köztük a norvég fjordokról származó lazacot is.

— Olyan modelleket próbálunk kifejleszteni, amelyek megmutathatják, hogy a gazdaságokban lévő anyagok, legyenek azok akár a halak szerves hulladékai vagy állatgyógyászati készítmények, hogyan terjednek szét az adott területen. Fontos megvizsgálni a környezeti hatásokat, hogy az ember tudja például azt, hogy hova lehet halgazdaságot telepíteni – mondta Trine Dale, a NIVA biológusa.

A kutatók szerint az akvakultúra a leggyorsabban növekvő élelmiszerelőállítási ágazat a világon. Ezért is olyan fontos erősíteni a hatékonyságát és fenntarthatóságát.

— Olyan tudományos eszközöket is keresünk, amelyek nagyon bonyolult számítógépes módszereken alapulnak. Ugyanakkor figyeljük a környezeti hatásokat és a teherbírást is, hogy kiderüljön mennyi akvakultúrát bír el egy terület környezetkárosítás nélkül — mondta Trevor Telfer, tengerbiológus, a TAPAS program koordinátora.

Az európai boltokban a tenyésztett halak 70 százaléka még mindig importtermék. A magyar pontygazdálkodó azt mondja, hogy egy potenciálisan ilyen nagy piacon fenntartható gyakorlatokra van szükség.

— Az eredmények azt mutatják, hogy a tavakban végzett haltermelés környzetkímélő technológia, a kibocsátott vízünk nagyon hasonló összetételében a befogadónak a vízével - vélekedett Szabó Róbert, az ÖKO 2000 halgazdálkodója.

A kutatók abban bíznak, hogy a munkájuk hozzájárul majd az új stratégia kidolgozásához, amelynek célja, hogy 2020-ra 25 százalékkal nőjön a fenntartható akvakultúra Európában.

A programról bővebben itt tájékozódhat.