Vitákat vált ki a Kínától kapott, öt méter magas Marx-szobor.
A kétszáz éve született filozófusra, a kommunizmus atyjának tartott Karl Marxra emlékeztek szülővárosában. A világnak azon a részén, ahol nem volt kommunista diktatúra, a volt szocialista országoktól eltérően ítélik meg a német filozófust. Bár tevékenysége ott is vitákra ad okot, személyét tudományos munkái, és nem az azokra hivatkozva létrehozott diktatórikus államok történelme alapján ítélik meg.
A németországi Trierben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: Marxot nem lehet felelőssé tenni a későbbi korok kommunista rendszereinek bűneiért. A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt politikusa szerint Marx "jövőbe tekintő" filozófus volt, akit saját korának összefüggés-rendszerében kell értelmezni, és nem vonható felelősségre amiatt, hogy néhány későbbi követője "az ellenkezőjére fordította" a gondolatait.
Trierben három kiállítás is nyílt az évfordulón, szombaton pedig lelepleznek egy öt méter magas Marx-szobrot, amit a Kínai Népköztársaság ajándékozott a rajna-pfalzi városnak. A kommunizmus túlélő áldozatai élesen bírálták a városvezetést, amiért elfogadta a kínai állam ajándékát. A szobor nem csak Marx vitatott szellemi öröksége miatt váltott ki füttykoncerteket. Sokan azt kifogásolták, hogy az alkotás éppen egy olyan országból érkezik, ahol elnyomják a demokrácia híveit.
A kommunizmus máig vitatott megítélésű atyja 1818. május 5.-én született Trierben, és 17 éves koráig élt a városban.
A kétszázadik évfordulóról Pekingben is megemlékeztek. Kína államfője, Hszi Csin Ping a modern kor legnagyobb gondolkodójaként méltatta Marxot.