Senki nem mondhatja meg nekünk, hogy sokszínűek legyünk, azt pedig kikérjük magunknak, hogy emiatt minket bárki rasszistának nevezzen – mondta a külügyminiszter.
HIRDETÉSOrbán Viktor és a magyar kormány útban van Zeid Raad al-Husszeinnek - mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, majd hozzátette: "felvesszük a kesztyűt", megvívjuk a harcot az ENSZ emberi jogi főbiztosával szemben, mindegy, milyen képtelen váddal fog illetni minket a következő időszakban, mi egyetlen egy illegális bevándorlót sem fogunk beengedni Magyarországra.
Mit mondott Zeid Raad al-Husszein?
A külügyminiszter ezzel arra válaszolt, hogy Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kiállt korábbi állításai mellett, mikor idegenellenesekhez és rasszistákhoz hasonlította Orbán Viktor miniszterelnököt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén.
Az ülésen részt vevő Szijjártó Péter lemondásra szólította fel az emberi jogi főbiztost.
Erre válaszolt a világszervezet oldalán közölt írásában Zeid Raad Al Husszein, ahol többek közt a legutóbbi népszámlálás adatait is idézte.
Eszerint Magyarország egész területén 1264 afrikai és 10559 ázsiai származású ember élt. "Minden jel szerint a közel-keleti származásúak olyan kevesen voltak, hogy meg sem számolták őket, Orbán Viktornak mégis sikerült a muszlimokat és az afrikaiakat olyan fenyegetésként beállítani, amely a magyar kultúra létét veszélyezteti" – írja a főbiztos közleményében.
"Valóban rasszistának és idegengyűlölőnek neveztem az egyre inkább tekintélyelvű - bár demokratikusan megválasztott - Orbán Viktort" - erősítette meg Husszein, hozzátéve, hogy nem fog emiatt "azonnali hatállyal" lemondani. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte "itt az ideje szembeszállni az Orbán Viktor-féle zsarnokokkal". A gyűlölet gyúlékony erő, és ma, Európában nem fog győzedelmeskedni - írta közleményének a végére.
Mit mondott Orbán Viktor?
Zeid Raad Al Husszein kedden Orbán Viktor február elején tartott beszédére is reagált.
A kormányfő akkor úgy fogalmazott: "Ki kell mondanunk, hogy nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket. A saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik mások, ezt nem akarjuk."
A miniszterelnök sokszínűség elleni gondolatmenetét a főbiztos "egyértelmű rasszista" kijelentésnek minősítette, ami szerinte "sértés minden afrikai, ázsiai, közel-keleti vagy latin-amerikai férfi, nő és gyermek számára".
Egykor számos országban elterjedt volt az a nézet, amely szerint a rasszok összekeverése kiírthatatlan és káros szennyeződést eredményez. De ennek a korszaknak már rég vége - vagy legalábbis vége kellene, hogy legyen. Mindannyiunk számára gyalázatos hallani ezeket a gondolatokat egy modern, európai uniós ország vezetőjének szájából - írta közleményében a főbiztos.
Mit mond Szijjártó Péter ?
Magyarország a szuverenitás talaján állva követeli annak a jognak a fenntartását, hogy csak mi dönthessünk arról, kit engedünk be az országba és kit nem. Senki nem mondhatja meg nekünk, hogy sokszínűek legyünk, azt pedig kikérjük magunknak, hogy emiatt minket bárki rasszistának nevezzen – mondta Szijjártó Péter.
A külügyminiszter arról is beszélt, látják, hogy a párhuzamos társadalmak hová vezetnek, látják, hogy a párhuzamos társadalmak milyen veszélyt, milyen rendetlenséget, milyen rendezetlenséget idéznek elő. Ezzel szemben ők a rendet és a biztonságot tekintik értéknek.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha nem mond le a főbiztos, a külügyminiszter úgy válaszolt: nincsenek illúziói, szerinte itt egy viszonylag hosszú harcra kell berendezkedni, hiszen a globális migrációs csomagról szóló vita decemberig el fog tartani.
Miről szól az ENSZ-tervezet?
Másfél évvel ezelőtt az ENSZ 71. közgyűlésén New Yorkban döntöttek arról a tagállamok (Magyarország is), hogy szükség van két javaslatcsomagra, a menekültek és a migráció témájában.
Azaz a migrációs csomagról szóló vitában Magyarország a másik oldalon is érdekelt, hiszen a tervezet a jobb megélhetésért hazájukat elhagyó emberekről is szól.
A 24.hu-n kedden publikált felmérés szerint a fiataloknak csaknem fele el akarja hagyni Magyarországot. A 18-24 éves korosztályban a válaszadók 40 százaléka mondta azt, hogy ő vagy valamely családtagja külföldre akar költözni, 34 százalékuk a jobb megélhetéssel indokolta ezt.