Az olaszok az ország politikai és migrációs helyzete miatti "haragjukat" fejezték ki azzal, hogy a legtöbb szavazatot euroszkeptikus pártokra adták a parlamenti választásokon - írta a keddi olasz sajtó. Vélemények Róma utcáiról.
HIRDETÉSAz olaszok az ország politikai és migrációs helyzete miatti "haragjukat" fejezték ki azzal, hogy a legtöbb szavazatot euroszkeptikus pártokra adták a parlamenti választásokon - írta a keddi olasz sajtó.
Van, akit sokkol a választási eredmény:
"Ez aggasztó, és ebből látszik, hogy alapvető gondok vannak. Nem vagyunk jó példák mások számára" - vélte egy római nő.
"Szerintem rossz lesz a jövőnk - mondta egy férfi. - Remélem, hogy időben felemeljük a fejünket, de itt, Olaszországban a baloldal tönkretett bennünket. Baloldali ember vagyok, és érzem a bőrömön a kényelmetlenséget."
Egy rümai nyugdíjas úgy gondolta, el kéne távolítani az eurót. "Akkor visszatérhetnénk a régi időkhöz. Akkor biztosan nőne a gazdaság. Itt még mindig vannak olyanok, akiknek havi 400 euró a nyugdíjuk. Lehetetlen kijönni belőle" - mondta.
Az Il Foglio politikai napilap elemzése szerint a "haraggal teli" Olaszország adta a szavazatok több mint egyharmadát a jobbközépre és további majdnem egyharmadát az Öt Csillag Mozgalomra (M5S). "Ez volt a bosszúja Itália elfeledett részeinek", amelyek úgy érezték, hogy a többi párt teljesen magára hagyta őket a szegénységgel, a migrációval és a korrupcióval szemben - írta az újság hangsúlyozva, hogy ezzel a parlamenti választással a hagyományos jobb- és balközép pártok végleg felmorzsolódtak. "Véget ért a kilencvenes évek jobb- és baloldali kétközpontúsága, megszületett a populista kétközpontúság" - vélte az Il Foglio.
Stefano Bruno Galli politológus professzor a SkyTg24 hírtelevízióban a balközép kormány téves migrációs politikájával magyarázta az M5S és a Liga előretörését.
A balközép La Repubblica emlékeztetett, hogy a balközép Demokrata Párt (PD) szavazóinak egyharmada távol maradt az urnáktól, a PD-kormány minisztereinek fele nem jutott be a római parlamentbe, és az M5S hatalmas támogatottságra talált a közalkalmazottak között. A PD több mint 1,5 millió szavazóját veszítette el a 2013-as választásokhoz képest. Az M5S öt évvel ezelőtthöz képest kétmillió szavazóval erősödött meghaladva a tízmilliós támogatottságot. A jobbközépre több mint 12 millióan voksoltak: 2003-hoz képest a Liga a szövetséges Hajrá Olaszországtól (FI) a szavazatok több mint 22 százalékát szedte el.
Politikai korszakváltásról írt a Corriere della Sera, amely szerint március 4-én véget ért a második olasz köztársaság, ahogyan az első végét 1994-ben Silvio Berlusconi akkori politikai színre lépése jelentette.
A pártvezetők első sajtótájékoztatói alapján a már a Matteo Salvini irányította Liga vezette jobboldal kevésbé hajlik a koalíciós megoldásokra. Ezzel szemben a M5S miniszterelnök-jelöltje Luigi Di Maio sajtóértesülések szerint máris a PD-nek ajánlotta fel a képviselőház elnöki tisztségét, ami egy M5S-balközép kormányra utalhat.
Az Il Fatto Quotidiano úgy véli, sokatmondó lesz a március 23-án felálló olasz szenátus és képviselőház elnökének megválasztása, hiszen ez elárulja majd a frakciók közötti szövetségeket. A parlamenti elnökök megválasztása után Paolo Gentiloni kormányfő benyújtja lemondását, az egyelőre "sötétben tapogatózó" Sergio Mattarella államfő pedig április 2-án megkezdi az egyeztetést a pártokkal.
Számos kérdést fel vet Matteo Renzi lemondása, aki azonban a kormányalakításig a PD főtitkári székében marad. Ez ugyanis azt jelenti, hogy Renzi képviselheti a pártot a kormányalakítási egyeztetéseken. Matteo Renzi a vele együtt megbukott 2016-os referendum óta nem képes visszavonulni, most "a PD csontvázát gyilkolja tovább" - írták az újságok.