A tudósok a Hajnalnak elnevezett tinédzser állkapcsának jellegzetes formáját is megmagyarázták.
Egy kilencezer évvel ezelőtt élt görög tinédzser rekonstruált arcmását mutatták be az athéni Akropolisz Múzeumban.
Az Avgi (Hajnal) névre keresztelt lány maradványait még 1993-ban fedezték fel az Athéntól 330 kilométerre északra, Thesszália régióban található Theopetra barlangban, amelyet nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt laktak először emberek. A lány azért kapta ezt a nevet, mert a civilizáció hajnalának tartott időszakban élt.
A kutatók egy éven át rekonstruálták az arcát, hogy megmutassák, miként néztek ki az emberek a középső kőkorszak (mezolitikum) idején, nagyjából i.e. 7000-ben.
A lány fogainak és csontjainak elemzése alapján a szakemberek arra jutottak, hogy 15-18 éves korában halt meg. Avginak előreugró állkapcsa volt, valószínűleg azért, mert állati bőrt rágott, hogy megpuhítsa (ez bevett gyakorlat volt akkoriban), amitől a harapása ugyan normális volt, nyugalmi állapotban azonban az arca mérgesnek tűnt.
A munkálatokat Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzora vezette, aki a lány maradványaiból kiolvasott "kórkép" alapján határozott meg bizonyos tulajdonságokat.
Avgi valószínűleg vérszegény volt és skorbuttól szenvedhetett. A vizsgálatok eredményei továbbá csípő- és ízületi problémákra utalnak, ami valószínűleg megnehezítette számára a mozgást és feltehetőleg a halálához is hozzájárult.
A szakemberek nem határozták meg a lány szemének és hajának színét, ehhez ugyanis DNS-vizsgálatokra lenne szükség.
A szilikonból készített arcmás-rekonstrukciót a hét végén leplezték le az athéni Akropolisz Múzeumban.
(MTI)
