A dinoszauruszok még javában éltek, amikor az első virág kinyílt bolygónkon.
HIRDETÉSRekonstruálták az első virág kinézetét kutatók. Arra a tudományos következtetésre jutottak, hogy bolygónk első virágja kétnemű volt, szirmai koncentrikus körök mentén rendeződtek el.
Nem meglepő, hogy nagyon hasonlít a ma ismeretes virégokra, hiszen mai ismereteink szerint a viragos növények ettől az ősi fajtól fejlődtek ki az evolúció során.
Földtörténeti léptékben nem is kell túl messzire mennünk a múltba, mindössze a középidőig, azaz a mezozoikumig. A kutatók meghatározása szerint 140 millió éve nyílhatott az első virág, amikor még a dinoszauruszok javában éltek.
A 10 milliárd éves Naprendszerben a Föld keletkezése 5 milliárd évvel ezelőtt történhetett, 4 milliárd éve hűlt ki bolygónk fortyogó, olvadt felülete annyira, hogy létrejöhetett a kőzetréteg és azon az élet bölcsője: az ősóceán.
3,5 milliárd évesek azok a kőzetek, amikben kutatók élőlények maradványaira találtak, így ahhoz képest az első virág megjelenése mintha csak tegnap lett volna.
Hervé Sauquet, az első virág rekonstrukciójának projektvezetője elmondta, hogy a kutatók összevetették az eddig létező virágok modelljeit, az ecolúciós úton visszafelé haladva jutottak el a mai virágok közös őséhez.
A virág megjelenésével a növények szaporodása biztonságosabbá vált, a zárva termők magjai nagy távolságokra sodródva, illetve évek, évtizedek elteltével is életképesek. Ez a magyarázata, hogy a növényvilág nagy részét a virágos növények teszzik ki, több mint 300 ezer fajukat figyelték meg.