Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Most miért haragszik mindenki Katarra?

Most miért haragszik mindenki Katarra?
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Amikor e sorokat írjuk, már hat arab állam – Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Jemen és Líbia maradéka – jelentette be, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Katarral, megszakítja feléjük a légi- és szárazföldi közlekedést, a kereskedelmi kapcsolatokat – egyszóval teljes bojkottra szólítanak fel egy gazdag olajország ellen, amely oszlopos tagja az Öböl-államok Együttműködési Tanácsának. Alig egy héttel korábban az Öböl-államok teljes egységben sorakoztak fel a terror elleni harc ügye mellett, az első külföldi körútjára induló Donald Trump amerikai elnök oldalán.

Katarra általában az olajban gazdag Öböl-államok egyikeként gondolunk, amelyek között nehezen teszünk különbséget. Mi történt, milyen feszültségek törtek a felszínre?

A kiváltó ok az volt, hogy a katari állami hírügynökség oldalán megjelent egy interjú al-Thani katari emírrel, amelyben az emír kritizálta az Egyesült Államokat, támogatásáról biztosította a széles körben terrorszervezetnek tartott palesztin Hamaszt és a Muzulmán Testvériséget, valamint segítséget ajánlott a shíita Iránnak, és jónak nevezte a katari-izraeli viszonyt. Ezen kívül a cikkben szerepelt, hogy Doha visszahívja diplomatáit Egyiptomból és az Öböl-államok többségéből.

Ez az interjú óriási felzúdulást keltett Katar szövetségeseinek körében, illetve a Katarral a Muzulmán Testvériség miatt feszült viszonyban lévő Egyiptomban. Doha ugyan közölte, hogy az állami hírügynökség oldalát meghekkelték, az interjú hamisítvány – a szankciók ennek ellenére életben maradtak.

Katar szunnita többségű (szalafista) iszlám monarchia, ilyen értelemben a térségi középhatalom Szaúd-Arábia természetes szövetségese. Jó kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal is, amely egy nagy katonai támaszpontot tart fenn az országban. Ugyanakkor a monarchia szélsőséges iszlamista csoportokat támogat és máshonnan elüldözött szervezetek tagjainak ad menedéket, különös tekintettel az Egyiptomból puccsal eltávolított szunnita Muzulmán Testvériségre. Emiatt a viszonyuk a többi Öböl-állammal és Egyiptommal korábban is feszült volt, de az új emír hatalomra jutásakor megpróbált besorolni a szaúdi külpolitika fő csapásiránya mellé, ami a térségi tűzfészkeket, Irakot, Szíriát és Jement illeti. Katar nagy összegeket készül befektetni az Egyesült Államokban is, ezzel a választásokon munkahelyeket ígérő Donald Trump kedvében járni. Ennek ellenére a Trump-adminisztráció – a témáról szóló híradásokban megszólaló külügyi források szerint – nem igazán bízik Katarban, amelyet többek között az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet finanszírozásával is gyanúsítanak.

A konfliktus másik origója a szunnita Öböl-országok viszonya a shíita Iránhoz. Az Öböl Együttműködési Tanács államait megosztotta Donald Trump látogatása. A katari emír a többiektől eltérő álláspontot képviselt a fórumon, amelyen a hangulat erősen Irán-ellenes volt. Katarnak ugyanakkor vannak kereskedelmi kapcsolatai Iránnal, ezért a párbeszédre helyeznék hangsúlyt a nemrég megválasztott, mérsékelt Rohani elnökkel. A katari álláspont szerint a shíita-szunnita ellentétet nem élezni, hanem csillapítani kellene. Katar ezen a téren szembekerült a szaúdiakkal, akik Iránt a legfontosabb ellenlábasuknak tekintik.

Még egy ok a konfliktusra, hogy Katarból sugároz az arab nyelvű al-Dzsazíra hírtelevízió, amelyet a most szankciókat bevezető országok szintén a katari külpolitika eszközének tartanak. Egyiptom például blokkolja az al-Dzsazira adását, mivel az asz-Sziszi rezsim szerint a katari televízió a puccsal eltávolított Muzulmán Testvériség propagandáját közvetíti.

A következő fontos szereplő a történetben Törökország, amelynek az érdekeit erősen sérti a Katar elleni fellépés. Katar Törökország szövetségese az Öbölben. Amikor a törökök összevesztek az oroszokkal, a katariakkal írtak alá szerződést gázszállításról. A kereskedelmi kapcsolatok egyébként is gyümölcsözőek: katari befektetések segítették a törököket a válság során, török építőipari cégek busás szerződéseket remélnek az előirányzott katari építkezéseken. Az ideológiai közösséget erősíti a Muzulmán Testvériség iránti közös szimpátia. Ezért bár hivatalosan csak a konfliktusok párbeszédes rendezésére szólítottak fel, de érezhető a félelem török részről, hogy a Katar ellen indított összehangolt támadás rájuk is hatással lesz.