Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Feketelistára került Ankara

Feketelistára került Ankara
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Eljárást indított Törökország ellen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése feltételezett jogsértések miatt.

A kontinens legrégibb képviselőtestülete megfigyelés alá helyezte Törökországot a múlt nyári sikertelen katonai puccs óta tömegessé vált hatósági intézkedések miatt.

A képviselők szerint ezekkel Ankara megsérti az alapvető emberi jogokat. A közgyűlés határozatát Magyarország ellenezte.

A török külügyminiszter úgy reagált, az európai jogszervezet “igazságtalan határozatot hozott”. Mevlut Cavusoglu kijelentette, “terjed az iszlamofóbiaEurópában, Ankarának nem maradt más választása, minthogy átgondolja a testülettel meglévő kapcsolatát”.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjai közül Törökország áll a legrosszabbul az Emberi Jogok Európai Bíróságán: törökországi bejeletésekből van a legtöbb.

Mi a baj Ankarával?

Tavaly július 15-én a török hadsereg megpróbálta átvenni a hatalmat – szakértők szerint nem kizárt, hogy a sok civil áldozattal járó éjszakai akció valójában provokáció volt.

Ankara szerint az Amerikában élő hitszónok, Fethullah Gülen és törökországi hálózata áll a puccskísérlet mögött, ezért Gülen kiadatását kérte Washingtontól, ezzel párhuzamosan pedig példátlan tisztogatásba kezdtek a hatóságok.

Több ezer ember került börtönbe a fegyveres testületektől és az igazságszolgáltatásból.

Tízezreket bocsátottak el állásukból a köztisztviselők közül: a minisztériumokban, a bíróságokon, a köz- és felsőoktatásban dolgozók kerültek lapátra.

A médiát is megtizedelték: sok újságírót bebörtönöztek, több száz szerkesztőséget zártak be országszerte az elmúlt 10 hónapban.

Az államfő és a kormánypárt kezdeményezésére megszavazott a parlament egy 19 pontos alkotmánymódosítást, és erre április 16-án a nép is áldását adta.

Ennek értelmében mostantól elnöki köztársaság van Törökországban, vagyis az államfő kezében összpontosul a hatalom.

A kampány során Ankara súlyos konfliktusba került Berlinnel, Hágával és Brüsszellel, mert az európai ellenkezés dacára kormánytagokat küldött az itt élő török közösségek agitálására.

A perpatvarból komoly ellentét lett, Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait Brüsszel felfüggesztette.

Eközben a török államfő többször is kijelentette, hogy kérdésessé vált, egyáltalán akarnak-e még uniós tagok lenni.

Recep Tayyip Erdogan a népszavazás után újból kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását, ami eleve kizárja, hogy Törökország bekerüljön az Európai Unióba.

De hát akkor mi a kérdés?

A nyilvánvaló nézetkülönbségek és elvi viták ellenére az uniós tagállamok közül többen is óva intenek attól, hogy Európa a szakításig vigye Törökországgal, mert attól tartanak, hogy akkor a tavalyi menekültáradathoz hasonló népvándorlás indulhat el újból a polgárháborús Szíria és a tálibok fenyegette Közép-Ázsia felől.

Brüsszel és Ankara abban állapodtak meg tavaly márciusban, hogy a török határőrség megállítja az embercsempészek hajóit a török partvonal mentén, illetve regisztrált szíriai menekültekért cserébe Törökország visszaveszi a menekült státuszra nem jogosult migránsokat Görögországból.

Az elmúlt fél év törökországi fordulatát látva az osztrák külügyminiszter volt az első az Európai Unióban, aki arra figyelmeztetett, hogy fel kell mondani a török kormánnyal kötött egyezséget, és Brüsszelnek magának kell gondoskodnia külső határairól.