Legutóbb Athénban láthattuk Verdi Macbeth című operájának Brett Bailey-féle adaptációját a dél-afrikai Third World Bunfight társulatának előadásában.
HIRDETÉSLegutóbb Athénban láthattuk Verdi Macbeth című operájának Brett Bailey-féle adaptációját a dél-afrikai Third World Bunfight társulatának előadásában. A darab premierjét még 2014-ben tartották Fokvárosban.
A vérszomjas hadúr drámáját a Kongói Demokratikus Köztársaság kulisszái közé helyezte a rendező.
- A Macbeth egy becsvágyó, mohó ember története, aki azért, hogy megszerezze, majd megtartsa a hatalmat, mindenkit megöl, akiről azt gondolja, hogy az útjában áll. Erről valamiképp Kongó is eszünkbe juthat, ahol a megalkuvás és a haszonlesés irányítja az ügyeket, ahol tízmilliók haldokolnak, erre akartam utalni – magyarázta Brett Bailey.
20 éve tart a háború Kongóban, amely a ruandai népirtás utóhatásaként kezdődött.
Hatmillió ember halt meg, a második világháború után ez a konfliktus követelte eddig a legtöbb áldozatot. Brett Bailey szerint azért, ami Kongóban folyik, a nyugati világ is felelős.
- Ezt a konfliktust a multinacionális vállalatok irányítják, amelyek a régió ásványkincseit szeretnék megkaparintani. Szükségünk van ezekre ásványkincsekre, a digitális média, a kamerák, mobiltelefonok, laptopok miatt. Szóval valamilyen módon cinkosok vagyunk mi is – mondta a rendező.
Az eredeti Verdi-operát a belga Fabrizio Cassol átírta egy 12 fős zenekarra, amely a színpadon kapott helyet. A transzbalkán No Borders Orchestrát Premil Petrović vezényli. A 28 éves dél-afrikai Owen Metsileng énekli Macbeth szerepét.
- Alaposan megdolgoztat engem ez a szerep, mert fiatal vagyok, és még nincs elég tapasztalatom. Szóval minden erőmet bele kell adnom, érzelmi és vokális szempontból is – mondta Owen Metsileng.
Bailey interpretációjának középpontjában az Afrika és a Nyugat közti egyenlőtlen kapcsolat áll.
- Először is jómagam dél-afrikai vagyok. Életem első 25 éve az apartheid rezsim idejére esett, ami erősen hatott a személyiségemre. Mindig is érdekelt, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző rasszok képviselői Afrikában és Afrikán kívül is, meg az is, hogy miként alakult a kapcsolat Afrika és a Nyugat között a gyarmatosítás és a neokolonializmus idején. Ezt jól mutatja az előző darabom, az Exhibit B, és persze a Macbeth is. A következő előadás pedig a menekültválságról fog szólni – magyarázta Bailey.
Marseille, Nápoly és Athén után szeptemberben Connecticutban és Philadelphiában is bemutatják a Macbethet. Októberben pedig ismét visszatérnek Franciaországba.