A Kolumbiai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű marxista-leninista lázadó szervezetet 1964-ben alapították, hogy az egyenlőtlen földelosztás és a gazdagok ellen harcoljon, aztán az idő múlásáva
A Kolumbiai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű marxista-leninista lázadó szervezetet 1964-ben alapították, hogy az egyenlőtlen földelosztás és a gazdagok ellen harcoljon, aztán az idő múlásával már a multinacionális vállalatokat támadta. Jelenleg is csaknem 1300 aktív harcosa van. Saját maga finanszírozására zsarolásokat, emberrablásokat is végrehajt a szervezet.
A dél-amerikai országban május utolsó napjaiban szabadon engedték a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg által elrabolt három újságírót.
A kormány és a FARC-lázadók június 23-án, közös nyilatkozatban jelentették be, hogy megállapodtak egy kétoldalú fegyverszünetben, és a fegyverletétel módjában. Havannában több mint három éven át folytak a béketárgyalások. A kétoldalú tűzszünet megoldja a béketárgyalások egyik utolsó pontját, és ezután már csak egy megoldatlan pont marad: az, hogy hogyan lesz végrehajtva, ellenőrizve és jóváhagyva a békemegállapodás.
A kolumbiai társadalom megkönnyebbüléssel fogadta a megegyezés hírét. De hosszú még az út a békéig – erre figyelmeztettek békejogi aktivisták.
- Eddig soha egyetlen szóval sem hallottam utalást arra, hogy politikai szándék lenne a békére. Nagyon boldog vagyok és köszönöm a Nemzeti Felszabadítási Hadseregnek, hogy részt vesz ebben a folymatban, mert Kolumbia megérdemli végre hogy a béke országa legyen – mondta Gloria Cuartas.
A kolumbiai kormány a hatvanas évek eleje óta folytat háborút a gerillaszervezetekkel, mindenekelőtt a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőivel (FARC). A több mint ötven éve tartó harcok legkevesebb 220 ezer emberéletet követeltek.