Két korábbi riportunk helyszínére tértünk vissza, hogy megtudjuk, mi lett a lábát elvesztő hiati kislánnyal és az artistának tanuló kambodzsai utcagyerekekkel.
Az évek során számos lélekemelő történetet mutattunk be az oktatás világából. A következő epizódban két emlékezetes riport helyszínére – Haitire és Kambodzsába – látogatunk vissza, hogy kiderítsük, hogyan alakult hőseink sorsa.
Haiti: régi fájdalmak
Raynane egy fiatal haiti lány a 2010-es földrengésben vesztette el a lábát. Kilenc évesen találkoztunk vele, a trauma miatt húzódozott attól, hogy visszatérjen az iskolába. Azóta öt év telt el.
Ryanane most tizenöt éves. Még mindig Port au Prince-ben, a fővárosban lakik, ugyanabban a negyedben.
Az apja, Jean-Raynold újra felépítette a házukat. Nem volt könnyű, mert a földrengés óta nem talál munkát. Raynane anyja takarítónőként dolgozik, de a család komoly anyagi nehézségekkel küzd.
Raynane egyre nő, a protézisét rendszeresen cserélni kell, és minden újabb protézist egyre nehezebb finanszírozni.
Ezzel együtt Raynane tanul, környezete támogatja, egyetlen dolog zavarja: az amputált lábában időre jelentkező fantomfájdalmak, amelyeket különleges módszerekkel kezelnek.
Kambodzsa: egy elveszett generáció cirkusza
A művészet fénye – magyar fordításban így hívják a kísérleti iskolát, amely a művészeti oktatáson keresztül próbál társadalmi változást elérni. A cél, hogy kreatív, inspiráló tanulókörnyezetet teremtsenek az utcagyerekeknek, így segítve őket önbecsülésük visszaszerzésében.
2011-ben járt itt a Learning World. Az iskola azóta óriási változásokon ment keresztül. Ma ezerötszáz diák jár ide, kétszázzal több, mint akkor. A művészeti tantárgyak széles választékát kínálja, a rajztól a színházon keresztül a cirkuszig.
Végbement egyfajta professzionalizálódási folyamat is. A Phaare már nem csak egy szociális beilleszkedést, társadalmi reintegrációt segítő projekt, hanem valódi művészképző, amely turisták millióit vonzó helyszíneken lépteti fel tanítványait.