Veszélybe került a világ egyik természeti csodája, az ausztrál Nagy-korallzátony. A természetvédők ismét azt sürgetik, hogy az ENSZ vegye föl a veszélyeztetett természeti örökségek listájára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az eddigi legsúlyosabb korallfehéredést vizsgáló ausztrál akciócsoport szerint a Cairns és Pápua Új-Guinea közötti zátonyok 95 százaléka súlyosan károsodott, 520 zátonyból mindössze négyen nem láthatók a korallfehéredés jelei. Az UNESCO tavaly még úgy döntött, hogy a Nagy-korallzátony egyelőre nem kerül fel a veszélyben lévő természeti örökségek listájára.
Mi a korallfehéredés?
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetessége. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak. Ez komoly károkat okoz a halállományban is. A halak élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodnak, így a korallok pusztulása közvetve az emberek számára is káros.
A helyszínen vizsgálódó akciócsoport vezetője azt mondta, hogy azon dolgoznak jelenleg, hogy megtalálják a fehéredés kiterjedésének déli határát. A szakértők szerint egyelőre korai lenne megmondani, hogy a korallok képesek lesznek-e regenerálódni. A terepen végzett megfigyelések szerint azonban a kifehéredett korallok mintegy fele már elpusztult. A klímaváltozást és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino-t okolják a korallok pusztulásáért.
Mi okozza a kifehéredést?
A korallfehéredést a víz felmelegedése okozza. Ezt súlyosbítja az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás, mivel az óceánok nyelik el a Föld hőmérséklet emelkedésének 93%-át. A környezeti stressz hatására a korallokban élő, azok színét adó algák (zooxanthellae) kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad.
Amennyiben visszaállnak a számukra normális körülmények, a korallok helyrejöhetnek, de ez akár évtizedekig is eltarthat. Ha a pusztulásukhoz vezető környezeti ártalom folytatódik, a korallok teljesen kipusztulhatnak. A szakemberek úgy vélik, a mostani lehet az eddig feljegyzett legsúlyosabb globális korallfehéredés.
Több mint egy héttel ezelőtt a legmagasabb szintre emelték a korallfehéredés miatti riasztást a Nagy-korallzátony északi részén. A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő hatóság vezetője akkor elmondta, hogy az érintett területen februárban 33 Celsius-fokra emelkedett az óceánvíz felszíni hőmérséklete, és a korallok gyakorlatilag hónapokig meleg vízben álltak, ami túl sok volt nekik.
A WWF szóvivője szerint a korallzátony eddig érintetlen része létfontosságú génbankként működhet a sérült területek újratelepítéséhez. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium közölte, hogy a következő évtizedben a tervek szerint 2 milliárd ausztrál dollárt (1,5 milliárd dollár) fordítanak a Nagy-korallzátony védelmére.
fotók: ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies / Terry Hughes